Két évet adtak a közel-keleti békére
A programmal kapcsolatban elítélően nyilatkozott korábban Washington is. A héten a palesztinok zavargásokkal válaszoltak arra az izraeli tervre, amely szerint 1600 lakás épülne zsidó telepesek számára Kelet-Jeruzsálemben, amelyre palesztinok is igényt tartanak. Az izraeli külügyminiszter, Avigdor Liberman szerint a kvartett a realitásokat figyelmen kívül hagyva fogalmazta meg a rendezési útitervet, a Palesztin Hatóság képviselője azonban üdvözölte a deklarációt, amely a palesztin állam 24 hónapon belüli megvalósítását tűzte ki célul.
Hillary Clinton szerint a közvetlen izraeli-palesztin tárgyalások mielőbbi felújítása mindkét fél érdekét szolgálja. Az amerikai külügyminiszterrel egyetértésben nyilatkozott a párbeszéd fontosságáról orosz kollégája is. - A kvartett tagjai megegyeztek abban, hogy minden erejükkel a közvetett, majd később közvetlen tárgyalási folyamat előmozdításán fognak dolgozni – idézte Szergej Lavrov szavait a Ria Novosztyi orosz hírügynökség. A 2002-ben a közel-keleti helyzet rendezésére alakult kvartett döntött arról is, hogy a közeljövőben nemzetközi konferenciát tartanak Moszkvában a palesztinkérdésről.
Amilyen egyetértés jellemezte a kvartett találkozóját, olyan ellentétek húzódnak Moszkva és Washington között a térség a közel-keleti térség másik kulcsszereplőjét, Iránt illetően. Bár az elmúlt hetekben óvatos közeledés látszott a felek között az iráni atomprogram megítélésében - amely amerikai gyanú szerint valójában katonai célt szolgál - az álláspontok megint láthatóan távol kerültek egymástól, miután Vlagyimir Putyin orosz kormányfő bejelentette, hogy Moszkva jövőre be fogja fejezni az orosz részvétellel épülő bushehri atomerőművet Iránban. (Igaz, a befejezés dátuma évek óta húzódik, ami jelzi, hogy Moszkva is fenntartásokkal kezeli Teherán atomprogramját, hiszen Oroszország az Egyesült Államokkal azonos mértékben érdekelt abban, hogy Irán ne tegyen szert atombombára.)
Moszkva hivatalosan sosem tett le a még az NSZK által az 1970-es években megkezdett erőmű építésének befejezéséről, ám Putyin egyértelmű bejelentése újabb lendületet ad a munkálatoknak, és ez Washington szerint rossz jelzést ad a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) vonakodva együttműködő Iránnak.
A bejelentés váratlanságára utal, hogy a Moszkvában tárgyaló Clinton, a korábbi tervekkel ellentétben nem csak Dmitrij Medvegyev elnökkel, de Putyinnal is tárgyal. Az orosz sajtó szerint ezzel Putyin a szankciókat bizonyos korlátok között elképzelhetőnek tartó Medvegyevet is kellemetlen helyzetbe hozta, és egyben megmutatta azt is, hogy a kormányfő továbbra is megkerülhetetlen politikai tényező.
Az iráni véleménykülönbség szakértők szerint akadálya lehet a támadó stratégiai fegyverek korlátozásáról szóló, tavaly decemberben lejárt orosz-amerikai szerződés megújításának is, amely már hónapok óta húzódik. Bár Clinton moszkvai találkozója után a felek elégedettek voltak a tárgyalások menetével és április közepére elképzelhetőnek tartják a szerződés aláírását, még hosszas tárgyalásokra van szükség: Washington ugyanis továbbra is ellenzi, hogy orosz kérésre a védelmi rakétarendszerek korlátozása is bekerüljön a szerződésbe, noha szakértők szerint Moszkva épp ennek elutasítása miatt nem támogatja egyértelműen Washingtont Iránnal szemben.
