Egyiküket, Hirsam Szlitit az Egyesült Államok "ellenséges harcosnak" tekinti, a másikkal, Adel Hakimivel szemben azonban egyetlen korábbi vádpontot sem tartottak fenn az amerikaiak. Mindketten tunéziaiak, és korábban Belgiumban távollétükben elítélték őket terrorizmusért, valamint bűnszövetkezetben elkövetett hamisításért.

Barack Obama demokrata párti amerikai elnök be akarja zárni a Kuba szigetén, a guantánamói amerikai támaszponton belül található fogolytábort, amelyet az előző elnök, a republikánus George Bush kormányzata alatt hoztak létre a legveszélyesebbnek tartott elfogott terroristák őrzésére és kihallgatására.

A Guantánamón őrzött foglyok egyfajta "jogon kívüli" helyzetbe kerültek: az a jog sem illeti meg őket, hogy köztörvényes bűnözők módjára rendes amerikai bíróság előtt folytassák le perüket, és a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló nemzetközi egyezmények előírásait sem tartják be velük szemben. Az egész világot bejárták azok a képek, amelyek arról tanúskodnak, hogy nem csupán mélységesen megalázó módon bántak velük, hanem a CIA kőkemény vallatási módszereket is alkalmazott velük szemben, így például vízbe fojtási szándékot szimuláltak. A probléma megítélése ellentmondásos: e vallatási módszerek védelmezői azt mondják, hogy ilyen módon nagyon hasznos információkhoz lehetett jutni, amivel ártatlan emberek életét mentették meg.

Obama véget akar vetni ennek az áldatlan állapotnak, és azokat, akikkel szemben nincs elegendő bizonyíték szabályos büntetőper lefolytatásához, szabadon akarja engedni, hogy a fogolytábort bezárhassák. Sok fogvatartottat azonban nem akarnak kitoloncolni saját hazájukba, arra hivatkozva, hogy ott nagy valószínűséggel kínvallatás vagy más, embertelen bánásmód várna rájuk.

Az Egyesült Államok azt szeretné, ha az ilyen személyek befogadásának terheiből európai szövetségesei is kivennék a részüket. Korábbi értesülések szerint összesen mintegy hatvan fogoly "átvételét" kérik az európai országoktól.