A két lány 2013 március elején utazott Indiába, de a dél-pakisztáni Baludzsisztán tartományban fegyveresek vették körül azt a mikrobusz, amelyen ők is utaztak, és elrabolták őket. A szüleik hónapokig nem tudtak róluk semmit, miként a pakisztáni hatóságok sem.

A cseh külügyi tárca válságstábot hozott létre kiszabadításuk érdekében, Milos Zeman elnök pedig személyes levélben kérte pakisztáni kollégája segítségét. Aztán 2013 októberében a Facebookon megjelent egy videoüzenet, amelyben a két lány arra kérte a cseh kormányt, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt, a Lady al-Kaida néven elhíresült Aafia Sziddiki pakisztáni nő kiszabadításáért, akit veszélyes terroristaként tartanak számon és az Egyesült Államokban öt évvel ezelőtt 86 évig terjedő börtönbüntetésre ítélték. Kétségbeesve ismételhették, hogy veszélyben az életük.

Prágai értesülések szerint az illetékes amerikai szervek még csak tárgyalni sem voltak hajlandók az esetleges fogolycseréről. Tavaly olyan értesülések láttak napvilágot, hogy a cseh túszokat Afganisztánba hurcolták, de bizonyosat még Iszlámabádban sem tudtak mondani a kétségbeesett szüleiknek. Ekkor kért segítséget a cseh kormány a török IHH humanitárius szervezettől, amelynek az erőfeszítései végül eredményre vezettek.

A cseh köztévének Chrástecká azt mondta, még mindig nem hiszi el, hogy kiszabadult. – Boldogító érzés ismét otthon lenni, két év után végre napfényt látni – rebegte. Barátnője elmondta, hogy katonai táborban tartották fogva őket, olykor napokig csak vízen éltek, és ezért, valamint a lelki gyötrelmeik miatt még egyszerűen erőtlennek érzik magukat a szabadulás után.