A mindössze tucatnyi oldalon megfogalmazott dokumentumot először kedden vitatják meg a diplomaták Anders Foght Rasmussennel, majd a módosított terv a külügy- és védelmi miniszterek októberi tanácskozása elé kerül, s végül a novemberi lisszaboni NATO-csúcson döntenek a stratégiáról. Rasmussen az új kihívások között említette a ballisztikus rakétákat, a tömegpusztító fegyverek terjedését, és az informatikai rendszerek ellen irányuló támadásokat. A koncepció kidolgozásakor figyelembe veszik az afganisztáni tapasztalatokat is.

A jelenleg érvényes stratégiát 1999-ben fogadták el, vagyis a hidegháború befejezése után, amikor az észak-atlanti szövetségnek még csak 16 tagja volt. A szervezet tavaly áprilisban döntött úgy, hogy ezt felül kell vizsgálni a mai veszélyek szempontjából, és elébe kell vágni a holnap fenyegetéseinek is. Madeleine Albright volt amerikai külügyminiszter vezetésével egy szakértői csoport már összeállította saját elképzelését A NATO 2020-ban címmel.