Kertész Imrét is idézte a norvég ámokfutó
Számos helyen említi Magyarországot a norvég Anders Behring Breivik, a csaknem száz halálos áldozatot követelő hét végi norvégiai kettős merénylet feltételezett tettese abban az 1500 oldalas írásban, amelyet az oslói robbantás és a baloldali ifjúsági nyári táborban véghezvitt vérfürdő előtt töltött föl az internetre. A merénylő az elmúlt években többször járt Magyarországon.
A gyilkos a manifesztumban - amely egyszerre történelemkönyv, politikai propaganda, terrorista kézikönyv és naplójegyzet - hivatkozik a magyar történelemre, Lukács Györgyöt és Kertész Imrét idézi, és egy Norvégiába bevándorolt magyar házaspár gyerekét nevezi legjobb barátjának.
Leírja, hogy magyarok is voltak azon a 2002-es londoni összejövetelen, amelyen megalapították az "Európai Katonai Rend és Büntető Törvényszék - a Templomos Lovagok" nevű szervezetet, amelynek célja "megelőző háború Európa kulturálisan marxista/multikulturális rezsimjei ellen", hogy "visszaszorítsuk, legyőzzük vagy meggyengítsük a most folyó iszlám megszállást/gyarmatosítást". Mint írja, Európában több tízmillióan szimpatizálnak ezekkel az eszmékkel, és több tízezren vannak olyanok, akik készek harcolni "a mi oldalunkon". Vannak hű testvéreink Norvégiában és szerte Európában - írja, majd fölsorol egy sereg országot, köztük Magyarországot is.
Breivik idézi Lukács Györgyöt, a Budapesten született, nemzetközileg is ismert marxista filozófust, a második Nagy Imre-kormány népművelési miniszterét. Mint kifejti, az olasz Antonio Gramsci mellett a magyar filozófus volt az, aki a leginkább hozzájárult annak a nézetrendszernek a kifejtéséhez, amelyet a kiáltványban végig "kulturális marxizmusnak" nevez, és az egyik fő ellenségként jelöl meg.
A norvég idéz Kertész Imre Nobel-díjas magyar írónak a signandsight.com című internetes oldalon - a perlentaucher.de német internetes kulturális magazin társoldalán - megjelent írásából is: "Az a civilizáció, amely nem nyilatkoztatja ki egyértelműen az értékeit, vagy amelyik hagyja elveszni ezeket az értékeket, a végső pusztulás, a végelgyengülés útjára lép". A norvég szerint Kertész figyelmeztetése "időszerű" napjaink multikulturalizmusában.
A kelet-európai szélsőjobboldali és nacionalista pártok címszó alatt Magyarországról három szervezetet sorol föl: a Magyar Igazság és Élet Pártját (MIÉP), a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat (HVIM) és a Jobbikot. Megállapítja, hogy a bevándorlás elutasítása és az iszlámellenesség nem központi probléma a kelet-európai nacionalista pártok számára, mert "nagyon korlátozott" az ezekbe az országokba irányuló bevándorlás. Ezek a pártok inkább az EU-ellenességre, az antiszemitizmusra vagy más etnikai csoportok, főleg a cigányok elutasítására építenek - írja.
A norvég egy helyütt kifejti, hogy saját országot kellene létrehozni az európai cigányok számára, hiszen ők azoknak az indiai hindu rabszolgáknak a leszármazottai, "akiket a mai Pakisztán területéről kiinduló muszlim hadjárat során hurcoltak át a Hindukus hegységen, és alkalmaztak tömegesen az Oszmán Kalifátusban".
Breivik méltatja Hunyadi Jánost, a "Magyarországon kívül jóformán ismeretlen" XV. századi hadvezért, aki "valószínűleg mindenki másnál többet tett a török hódítás megakadályozásáért". "Lelassította a muszlim előrenyomulást", és ezzel "megmentette Nyugat-Európát" attól, hogy az iszlám uralma alá kerüljön. "Tágabb értelemben megmentette az észak-amerikai és az ausztráliai nyugati civilizációt is" - írja. Ennek ellenére "gyermekeink nem tanulnak róla, csak a nyugati gyarmatosítás rémtetteiről és az iszlámellenesség veszélyeiről" - fűzi hozzá Breivik.
A norvég hosszú történelmi fejtegetései egyikében, a XVII. század végi törökellenes harcoknál többször említi Thököly Imre kuruc hadvezért.
Később egy helyütt Csehországgal együtt Magyarországot nevezi az európai bűnszervezetek központjának. Azt írja, "Közép-Európa, de különösen a Cseh Köztársaság és Magyarország a koordinációs, kommunikációs és egyeztetési központja azoknak a nagyon erős nemzetközi bűnszervezeteknek, amelyeknek sikerült főhadiszállást kialakítaniuk műveleteikhez, és sikerült bejutniuk az Európai Unió szívébe".
Breivik irományában a legjobb barátjaként emleget egy bizonyos Petert, akinek a szülei, mint írja, a 60-as években jöttek el "a marxista Szovjetunióból". Ez a barát "mindent tud rólam, kivéve azt, hogy részt veszek az ellenállásban" - írja, a Páneurópai ellenállási hálózat nevű képződményre utalva.
A manifesztum naplójegyzetében Breivik leírja, hogy 2009 őszén Budapesten ünnepelték barátja, Peter 30. születésnapját. Mint írja, ekkor járt másodszor Magyarországon. "Nagyon szeretem azt az országot és az embereket. A budai klubok elsőrangúak, kitűnő az elektronikus zenei szféra, a legjobbak között van a világon. A magyar lányok pokolian dögösek, kár, hogy a küldetésem miatt nem lehet tartós kapcsolatom" - írja az internetre feltöltött eszmefuttatásában Anders Behring Breivik, az oslói robbantásos merénylet és az Utöya norvég szigeten végrehajtott mészárlás feltételezett tettese.
