Kerry: az NSA túl messzire ment
Az Egyesült Államok elismerte, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) néhány esetben „túl messzire ment” a világszerte végzett megfigyelési és adatgyűjtési programok során. Az amerikai kormányzati politikusok közül ezt elsőként John Kerry külügyminiszter mondta ki: „Elismerem, hogy néha egy-egy akció túl messzire ment, és szavatolni fogjuk, hogy ez a jövőben ne történjék meg" – mondta Kerry, aki csütörtökön videokonferencia keretében szólalt fel a Nyílt Kormányzati Együttműködés 2013 (OGP) program londoni ülésének a közönsége előtt. Elmondása szerint Kerry csak nemrégiben értesült róla, hogy mit csinál az NSA, bár az ügynökségnek több programja is van, amelyik évek óta működik. Kétségtelen, hogy az elnök és én, és mások a kormányban, most szereztünk tudomást olyan programokról, amelyek sok tekintetben „robotpilóta” üzemmódban működtek – mondta az amerikai külügyminiszter, arra utalva, hogy a programok egy része a Fehér Ház tudta nélkül folyt.
Barack Obama a közelmúltban ígérte meg, hogy kormánya felülvizsgálja az NSA titkos adatgyűjtési gyakorlatát, de még sosem ismerte el, hogy az ügynökség túl messzire ment volna. Ezt most Kerry is csak fenntartásokkal tette meg, jelezte ugyanis, hogy a kémprogramok segítségével az amerikaiak merényleteket hiúsítottak meg, vagyis hogy terroristák „repülőgépeket állítsanak bele a földbe, épületeket robbantsanak fel, és embereket gyilkoljanak meg”. „Mindezt úgy sikerült, hogy egy lépéssel a tervek előtt jártunk. Biztosíthatom Önöket, hogy ártatlan emberek jogai nem sérülnek, de teszünk erőfeszítéseket azért, hogy információkat gyűjtsünk, és ez néhány esetben valóban túl messzire ment” – mondta.
Az Egyesült Államok lázas tűzoltó-akcióba kezdett azután, hogy az Edward Snowden által kiszivárogtatott dokumentumokból két hét leforgása alatt kiderült, hogy az NSA tízmilliószám gyűjtött adatokat a szövetséges Franciaországban és Spanyolországban, tíz éven át lehallgatta Angela Merkel német kancellár mobiltelefonját, és feltörte a Yahoo és a Google kommunikációs csatornáit is. Ez az érintettek körében érthető, hatalmas felhördülést keltett, Berlintól Párizson át Madridig sorra kérették be magyarázatra az amerikai nagyköveteket.
Az amerikai szenátus hírszerzési bizottsága helyi idő szerint csütörtökön olyan jogszabályt hagyott jóvá, amely szigorítaná az ellenőrzést a titkos adatgyűjtés felett, de nem tiltaná be az effajta programokat. A jogszabály szerint az így szerzett információkat öt évig szabad tárolni.
Ami az OGP-t illeti, azt 2011-ben indította útjára nyolc ország, az átlátható és elszámoltatható állam elvének az érvényesítésére. Ma már 61 tagországot számlál, két éve csatlakozott hozzá Magyarország is.