John Kerry és Hamid Karzai. Jim Bourg / Reuters

„Nagyon-nagyon kritikus a helyzet Afganisztánban" – idézi John Kerry szavait a BBC. Az amerikai külügyminiszter pénteken érkezett meg az afgán fővárosba, hogy tárgyaljon mindkét elnökjelölttel – valamint a jelenlegi államfővel – és megpróbáljon valamiféle egyezségre jutni velük. Azt is kilátásba helyezte, hogy ha bármelyikük puccsot hajt végre, vagy etnikai feszültségek gerjesztésével és erőszakkal próbálja meg magához ragadni a hatalmat, az ország elesik az amerikai biztonsági és pénzügyi támogatástól.

A probléma az elnökválasztás második fordulóját követően kezdődött, ugyanis az első fordulót 43,56 százalékkal Abdullah Abdullah, az Afganisztán északi részén élő tádzsikok által támogatott egykori külügyminiszter nyerte, míg a második fordulót 56,44 százalékkal riválisa, a volt pénzügyminiszter, és az ország déli részén élő pastu törzsek támogatását élvező Asraf Gáni.

Bár Abdullah eleinte azt állította, hogy tiszteletben tartja az elnökválasztás eredményét, az utóbbi hetekben egyre többször panaszkodott a választási csalások miatt, és azt mondta, hogy a Gánira leadott szavazatok közül mintegy kétmillió csalás útján került az urnákba (a széles körű választási csalás nem új keletű Afganisztánban, és már a választások első napján számos szabálytalanságot jelentettek, mindkét fél csalással vádolta a másik táborát. A szavazatok újraszámlálása jelenleg is tart, és szakértők szerint a július végi eredményhirdetést követően jelentősen változhat a végeredmény).

Bár Abdullah eleinte még azt javasolta, hogy az esetek kivizsgálása érdekében halasszák el az előzetes eredmények kihirdetését, és az új elnök beiktatását, néhány napja kijelentette, hogy nem fogadja el Gáni győzelmét, és párhuzamos kormányt hoz létre.

Ezt az igen kényes helyzetet kell most Kerrynek elrendeznie. A Reuters szakértője szerint az Egyesült Államok aggodalmát jelzi, hogy a külügyminiszter viszonylag rövid időn belül megérkezett Kabulba.

Az USA-nak persze minden oka megvan az aggodalomra, hiszen ezek a fejlemények még bizonytalanabbá teszik az amerikai csapatok jövőjét az országban. A 2001-es katonai beavatkozás után tizenhárom évvel az amerikai és NATO-csapatoknak 2014 decemberéig ki kell vonulnia az országból, csupán abban az esetben marad mintegy tízezer fős állomány az ázsiai országban, ha az új afgán elnök aláírja a Kétoldalú Biztonsági Megállapodást.

Ezt még a leköszönő Hamid Karzainak kellett volna megtennie, ám ő hónapokkal korábban azt mondta, hogy az ország első demokratikus átmenete előtt utódjára hagyja ezt a feladatot.

Bár mindkét elnökjelölt ígéretet tett a megállapodás aláírására – hiszen az afgán haderő szakértők szerint még közel sincs olyan szinten, hogy egyedül szembenézzen a tálibokkal, akik az utóbbi hetekben még a „szokásosnál" is több merényletet követtek el –, vannak bizonytalansági tényezők, és az időhúzás nem kedvez az USA-nak.

Washington többször jelezte, hogy vészesen fogy az idő, és akár teljes kivonulás lesz, akár részleges, időben meg kell kezdeni a felkészülést. A jelen iraki helyzet is elrettentő példaként állhat Kerry előtt, hiszen Irakban nem sikerült megkötni az afganisztánihoz hasonló megállapodást, és a teljes kivonulást követően az iraki haderő nem tudta megfékezni a szélsőségeseket, most pedig széthullani látszik az ország.