Karím Hamdit februárban vették őrizetbe a főváros észak-keleti részén található szegénynegyedben, el-Mataréjában. Az ügyvédet azzal vádolták, hogy engedély nélkül tartott fegyvert, és tagja volt a 2013-as hatalomváltás után betiltott és terrorcsoportnak nyilvánított iszlamista mozgalomnak, a Muzulmán Testvériségnek.

El-Mataréjában a két és fél éve megbuktatott elnök, Mohamed Murszi mögött álló Muzulmán Testvériség a mai napig széles körű támogatottságot élvez.

Hamdi két nappal letartóztatása után halt meg a negyed egyik rendőrőrsén. Az első hírek még arról szóltak, hogy halálát vérkeringésének összeomlása okozta. A törvényszéki orvosi lelet szerint azonban mellkasán, nyakán és arcán zúzódások és véraláfutások voltak láthatóak, egyes lapok pedig arról számoltak be, hogy bordatörést és agysérüléseket is megállapítottak a vizsgálatok.

A sajtótilalom mellett folyó per februári kezdetét megelőzően két hónap alatt nyolc egyiptomi vesztette életét kétes körülmények között azután, hogy őrizetbe vették őket. A mostani ítélet az ennek kapcsán kirobbant legújabb botrány közepette született: november végén egy hét alatt három ember halt meg röviddel letartóztatása után.

Csütörtökön ugyancsak öt év börtönbüntetésre ítéltek egy rendőrt, aki halálra vert egy gyanúsítottat a Nílus-deltában található Rasíd város rendőrkapitányságán. Ugyanaznap bejelentette az ügyészség, hogy vádemelést kezdeményez kilenc rendőr ellen egy luxori lakos halála miatt. A 47 éves Talaat Sabíb is röviddel őrizetbe vétele után vesztette életét. Az akkori sajtójelentések szerint a rendőrök azt állították, hogy Sabíbot a kimerültség jeleivel kórházba szállították, mielőtt meghalt volna. A törvényszéki vizsgálatok alapján Sabíb halálát gerinctörés okozta, amely egy, a nyakát és hátát érő ütésre vezethető vissza.

A rendszer bírálói szerint a rendvédelmi erők soraiban a büntetlenség uralkodik. A rendőrök felelősségre vonása a legritkább esetben végződik szabadságvesztéssel. Egyiptomi lapok arra figyelmeztettek, hogy a Mubarak-rezsimnek véget vető 2011-es felkelés egyik fő motorja a rendőri erőszakkal szembeni lázadás volt.

Az elítéltek fellebbezhetnek a bírói döntéssel szemben.