A kubai elnök nem kevesebbet kért a kapcsolatok rendezésének előfeltételeként, mint a guantánamói haditengerészeti támaszpont visszaszolgáltatását. Guantánamót egy 1903-as szerződésre hivatkozva az Egyesült Államok évi 4085 dollárért „bérli”, bár Kuba a pénzt nem veszi át és 1959 óta állhatatosan követeli vissza a 120 négyzetkilométeres területet. A két fivér gesztusai most alighanem egyszerre szolgálják az amerikaiak „puhítását” és a hazai várakozások hűtését.

A kubai Josefina Vidal itt az amerikai lobogó elé helyezkedett Stringer / Reuters

Havannában közben két kemény nő feszült egymásnak, hogy a fél évszázada tartó hidegháborús viszony után a kubai–amerikai kapcsolatok végre normális mederbe térjenek. Az amerikai Roberta Jackobson munkássága nyitott könyv, kubai kollégájának múltját azonban homály fedi. Josefina Vidal – akitől kértünk interjút, de nem adott – jelenleg az egyik legnagyobb hatalommal bíró nő Kubában, de az idevezető útról keveset tudni. Csak az a biztos, hogy az ő története Moszkvában kezdődött.

A kubai külügyminisztérium Egyesült Államokért felelős igazgatójáról hivatalos kubai oldalon nem találni szakmai életrajzot, ám az EFE spanyol hírügynökség rövid portréja szerint a moszkvai nemzetközi kapcsolatok intézetében diplomázott, majd 1990-től hét éven át a párizsi kubai követségen dolgozott. A kiküldetés után az Egyesült Államokkal kezdett foglalkozni, 1999-től 2003-ig már a washingtoni kubai diplomáciai képviselet első titkára volt. Üstökösként ívelő karrierjét azonban megakasztotta egy kellemetlen botrány: férjét tizenhárom másik kubai diplomatával együtt „ellenséges hírszerzési tevékenység” miatt kiutasították Washingtonból.

Chris Simmons, Kubára specializálódott egykori amerikai kémelhárító szerint árulkodó, hogy bár Vidalt hivatalosan nem utasították ki az országból, férje távozása után nem sokkal ő is távozott. – Véleményem szerint a diplomatakarrier csak álca, és Vidal továbbra is a kubai hírszerzésnek dolgozik – vélte Simmons. A Népszabadságnak nyilatkozó egykori kémelhárító 2010-ben vonult vissza. Bill Gertz, a The Washington Times oknyomozó újságírója szerint Kuba akkoriban az amerikai csapatok mozgásáról adhatott át információkat az iraki hírszerzésnek.

Az incidens szemlátomást nem törte derékba Vidal karrierjét, a diplomata azóta is számos alkalommal járt Washingtonban, és a The New York Timesnak nyilatkozó szakértők szerint szaktudásával és diplomáciai érzékével komoly tiszteletet vívott ki magának.

Mindeközben Vidal az utódlási problémákkal küzdő kubai hierarchiában is a legfelsőbb körökig küzdötte fel magát. 2011-ben helyet kapott a Kommunista Párt központi bizottságában, a Castro fivéreknek állítólag komoly terveik vannak vele. A másfél évig tartó, titkos amerikai–kubai közeledési tárgyalásokat is ő vezényelte le, miközben a nyilvánosság előtt végig tagadta, hogy bármi is változóban lenne. Simmons szerint a következő állomás a nagyköveti szék lehet. Hogy az Egyesült Államok vállalja-e a „kockázatot”?

– A mostani adminisztráció számára már minden az örökségről szól. Obama nevéhez sok vitatott intézkedés fűződik, de évek múlva, amikor az emberek visszatekintenek erre az időszakra, azt mondják majd, hogy ő volt az, aki nyitott Kuba felé – tette hozzá Simmons.