A feladatunk nem az, hogy megmondjuk, mi történik a jövőben. Azért vagyunk, hogy megszerezzük azokat az információkat és titkokat, amelyeket más országok nem akarnak velünk megosztani – így válaszolt Sir John Sawers, a brit hírszerzés főnöke arra a kérdésre, hogy a James Bond-filmekből is ismert MI6 emberei miért nem jelezték jó előre a Szovjetunió felbomlását, a szeptember 11-i terrortámadásokat vagy az arab tavasz eseményeit.

Sawers, továbbá a brit belső elhárítás (MI5), valamint az elektronikus hírszerzést és lehallgatásokat folytató (GCHQ) főnöke egy nyilvános parlamenti meghallgatáson beszélt. Az utóbbi precedens nélküli a szigetországban, a meghallgatásról – igaz, az esetleg elhangzó érzékeny információk miatt két perces késleltetéssel – élő televíziós közvetítést adtak.

Andrew Parker, az MI5 és Sir Iain Lobban, a GCHQ vezetője visszautasította azokat a vádakat, hogy a titkosszolgálatok a Tempora nevű lehallgató-programmal több millió polgár privátszférájába hatoltak be és ezzel alapvető jogokat sértettek meg. – Mi a demokráciát és a szabadságot védelmezzük – hangoztatták. Parker szerint 2005 óta az MI5 – más szervekkel együttműködve – 34 terrorista összeesküvést leplezett le. Parker és Sawers megengedhetetlennek nevezte a terroristagyanús személyek kínzását, de elismerték: szolgálataik egy jó évtizeddel ezelőtt nem voltak a terrorfenyegetettség elhárításához szükséges szinten.

A meghallgatáson szóba kerültek az Edward Snowden által kiszivárogtatott dokumentumok is, amelyek szerint a GCHQ az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) PRISM nevű programját is felhasználva jutott információkhoz, megkerülve a brit törvényeket. Lobban állította, hogy jogszerűen tevékenykedtek, és tagadta, hogy részt vettek volna a széleskörő adathalászatban. - Nem olvassuk el a többség e-mailjeit és nem hallgatjuk le a telefonjaikat. Ez nem lenne sem arányos, sem jogszerű - mondta, és hozzátette, hogy a GCHQ munkatársai a terrorizmus és a bűnözők ellen harcolnak, ha arra kérnék őket, hogy ártatlan emberek után szaglásszanak, nem tennék meg.

A BBC tudósítása szerint a brit parlament titkosszolgálati és biztonsági bizottsága már tisztázta az ügynökségeket a vádak alól, azonban most egy átfogó vizsgálatot folytatnak arról, hogy a titkosszolgálatok tevékenységének szabályozása mennyire alkalmazkodik a digitális kor elvárásaihoz.