Éles kritikát fogalmazott meg a mai magyar politikai elit két világháború közti időket idéző történelemszemléletével kapocslatban a budapesti orosz nagykövet. Alekszandr Tolkacs az ELTE Ruszisztikai Központja által a múlt héten magyar, orosz és amerikai történészek részvételével rendezett történészkonferencián beszélt. Az eseményről az MTI nem tudósított. A felszólalás szokatlan egyértelműséggel jelezte: Moszkva elutasítja a második világháború aktuálpolitikai átértékelését, amelynek lényege az uralkodó orosz vélemény szerint az, hogy igazolja a Szovjetuniót megtámadó III. Birodalom és szövetségeseinek politikáját, valamint, hogy egyenlőségjelet tegyen a nácizmus és a kommunizmus közé.

– A 2011-es magyar alkotmány a történelmi tényekkel ellentétesen rögzíti a kettős megszállás elméletét – az 1944 és 1990 közötti időszakot –, tagadva ezzel a Vörös Hadsereg felszabadító szerepét – emelte ki a diplomata, aki szerint „a jobboldali történészek a horthysta propaganda téziseit ismétlik”, igazolni akarván Magyarország második világháborús szerepét. – Mindeközben elhallgatják a magyar hadsereg és csendőrség által a Szovjetunió területén elkövetett bűncselekményeket, és a horthysták és nyilasok aktív szerepét a magyarországi zsidóság és cigányság megsemmisítésében – jelentette ki Tolkacs, hozzátéve: ennek a jelenségnek a legutóbbi példája Kerekiből való, ahol a napokban állítottak szobrot Horthy Miklósnak.

A diplomata úgy véli, hasonló folyamatok zajlanak le Közép-Kelet-Európa és a Baltikum más politikai erőinél is, mint amilyenek a közelmúltban Magyarországon tapasztalhatók. – Jól érzékelhető ebben egyfajta „történelmi revizionizmus”, amely arra irányul, hogy diszkreditálja a Szovjetunió háború előtti, közbeni és utáni politikáját, elhallgatva a vezető nyugati államok kétarcú, képmutató politikáját, amely hozzájárult a hitleri agresszió fokozódásához – mondta beszédében Tolkacs. A nagykövet úgy vélte, új választóvonalakat akarnak Európában húzni az átértékelés hívei, miután „Nyugaton bizonyos politikai erőket már Oroszország puszta léte is irritál”. Igaz, Tolkacs szerint ebbe a csoportba nem tartoznak bele Magyarország vezető történészei.

A nagykövet ugyanakkor nem tért ki arra, hogy Oroszországban is folyamatban van a Szovjetunió, és benne a sztálini rendszer átértékelése – csak éppen ellenkező előjellel. Az utóbbi években a generalisszimusz az országot összefogó, hatékony menedzserként jelenik meg, aki áldozatokkal járó, de szükségszerű döntéseket hozott, beleértve a harmincas évek állami terrorját is.

Az átértékelés egyik aktív képviselője Vlagyimir Mednyinszkij. A Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (MGIMO) professzora, a „Mítoszok Oroszországról” sorozat szerzője több kötetet szentelt annak, hogy bebizonyítsa: Oroszországban sokkal mélyebbek a demokrácia hagyományai, mint Nyugaton, az alkoholfogyasztás messze nem olyan nagy probléma, mint más országokban, ahogyan a korrupció sem. A 42 éves történész-politológus, az Egységes Oroszország nevű kormánypárt parlamenti képviselője a múlt héten kulturális miniszterré lépett elő.