Aknavetőkkel és kézifegyverekkel vívja a felkelés 16 hónapjának legkeményebb tűzharcát Damaszkuszban a Szabad Szíriai Hadsereg és Bassár el-Aszad elnök hadserege. A főváros külső déli kerületeiben, Tadhamonban és Midanban fekvő palesztin menekülttáborok körül főleg aknavetők zaja hallatszik, de a felkelők egyre beljebb nyomulnak Damaszkusz szíve, a kormányzati negyed felé. A nyugati Kfar Szuszában az FSA-nak sikerült rajtaütnie a hadsereg egyik fegyverszállítmányán, úgyhogy ez a környék is visszhangzik a fegyverek zajától. Szemtanúk szerint a helyiek közül van, aki menekül, de sokan kimentek tüntetni is, égő autógumikkal torlaszolva el a főváros útjait.

Eközben Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár, a világszervezet és az Arab Liga különleges Szíria-ügyi megbízottja Moszkvában tárgyal Vlagyimir Putyin elnökkel. Oroszország az Aszad-rezsim szövetségese, és a Damaszkuszra gyakorolt befolyásának kulcsszerepe lehet a válság megoldásában. Az ENSZ-nek péntekig kell döntenie a szír misszió mandátumának meghosszabbításáról: ezt Oroszország maga is teljes mellszélességgel támogatja, de most azt állítja, a nyugati hatalmak a hosszabbítás megakadályozásával „zsarolják”, ha nem megy bele abba, hogy a mandátum meghosszabbításáról szóló határozat szankciókat helyezzen kilátásba az Aszad-rezsim ellen. Annan moszkvai útjának az egyik célja éppen az, hogy rávegye Putyint a szankciók támogatására, a másik pedig az, hogy valahogyan újraéleszthesse a korábban már kudarcot vallott hatpontos béketervét, amelyért egyébként a Kreml is kiáll. Moszkva a hulai mészárlás kivételével eddig mereven elzárkózott attól, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában állandó tagként a nevét adja egy Szíriát elítélő határozathoz, és többször élt vétójogával is. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Annan-látogatás előhangjaként újra utalt arra, hogy a rendezést a belföldi hatalmi tényezőkre kell hagyni Szíriában, és ha már nyomásgyakorlásról van szó, az ne csak Aszadra, hanem az ellenzékére is ugyanolyan erővel nehezedjen. Oroszország 2020-ig ötmilliárd dollár értékben szállít fegyvert Szíriának, és van egy haditengerészeti támaszpontja is a Földközi-tenger partján.

Vasárnap éjjel hallatott magáról a Vöröskereszt is, polgárháborúnak minősítve azt, ami Szíriában történik. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a szír polgári személyek ezután a genfi egyezmény védelme alá esnek, másrészt pedig azt, hogy megnyílhat az út Aszad nemzetközi felelősségre vonása előtt – főleg, ha erői ezután is oly önfeledt vérengzésbe merülnek, amilyen a hulai, illetve a múlt csütörtöki treimszai akció volt. Ellenzéki szemtanúk szerint Treimszában a hadsereg helikopterekkel és tankokkal támadott; ha ez igaz, azt jelenti, hogy Damaszkusz megszegte az Annannal kötött megállapodását, amely szerint nehézfegyverzetet nem vetnek be a felkelők ellen. A Vöröskereszt bejelentése egyébként összhangban van azzal, amit korábban Aszad is mondott, hogy országa háborúban áll. A genfi egyezmény értelmében a polgári személyek, a mentők, de például a vízvezetékrendszer és az áramellátás elleni támadások is háborús bűnnek számítanak, végrehajtóikat pedig nemzetközi törvényszék elé kell állítani.