Nyár óta egyre nagyobb a politikai bizonytalanság az országban. Kétéves tűzszünet után kiújultak a harcok a kurd szeparatistákkal, október közepén pedig az ország történetének legsúlyosabb terrorcselekménye rázta meg a fővárost. Az ankarai pályaudvar előtt a kurdpárti HDP készült béketüntetésre, amikor öngyilkos merénylők robbantották fel magukat a tömegben. A támadásban 102-en veszítették életüket. A hatóságok az Iszlám Államot sejtik a merénylet mögött, ám az ellenzék a kormányt támadja, mert úgy véli, hogy nem tett meg mindent a merénylet megakadályozásáért.

Erős vezetőt akarnak: AKP-támogatók Konyában Umit Bektas / Reuters

Egy héttel később már csak két virághalom jelezte a pályaudvarnál a robbantás emlékét. A hatóságok nagyon gyorsan helyrehozták a területet, beüvegezték a kitört ablakokat. Ám a feszültséget mindenütt érezni. Újdonság, hogy a metróba belépve a biztonsági őrök mindenki táskáját fémkeresővel ellenőrzik. A metróalagútban óvatlanul elővett fényképezőgép pedig a közlekedést is leállítja: senki sem mehet sehová, amíg a rendőr nem bizonyosodott meg róla, hogy minden fotót kitöröltünk. A BBC szerint szinte mindenki retteg, a biztonsági helyzet lett a választások központi témája. Ez pedig az Erdogan vezette, stabilitást és kemény fellépést ígérő AKP malmára hajtja a vizet.

A párt júniusban a szavazatok 40,9 százalékát szerezte meg. A közvélemény-kutatások szerint azóta erősödtek, a legtöbben legalább 43 százalékot jósolnak nekik, azaz a kormányalakításhoz szükséges többség határán vannak. Az biztos, hogy nem lesz meg a kétharmados többség ahhoz, hogy elnöki rendszerré formálják az államot – ez Erdogan célja, aki 2003 és 2014 között miniszterelnök volt, majd utána választották meg az egyelőre ceremoniális elnöki posztra.

A világ is feszülten várja a török választások eredményét, hiszen Ankara kulcsfontosságú szereplője a globális válságoknak. Az USA szövetségeseként részese az Iszlám Állam elleni harcnak. Kérdés, a választások után enyhülnek vagy erősödnek-e majd a kurd szeparatisták elleni támadások. Ankara az európai menekültválságnak is fontos szereplője, hiszen az EU vezetői Törökországtól remélik, hogy megfelelő ösztönzőkért cserébe megállítja az áradatot. Brüsszel hárommilliárd eurót, vízumkönnyítést és az uniós csatlakozási tárgyalások meggyorsítását ajánlotta fel.

A Reuters emlékeztet: az uniós vezetők még arra is hajlandók voltak, hogy egy időre elfelejtsék Erdogan elnökségének önkényuralmi elemeit. Október elején teljes pompával fogadták Brüsszelben. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pedig az Európai Parlamentben úgy válaszolt az Erdogannal kritikus képviselőknek: szavaikkal jelenleg nem érnek el semmit, és akár tetszik, akár nem, Törökországgal most együtt kell dolgozni.