A legfontosabbnak tartott pénzügyminiszteri poszt Vasszilisz Rapanosznak, a Görög Nemzeti Bank 65 éves elnökének jutott. Dimitrisz Avramopulosz, az ND helyettes vezetője lett a külügyminiszter. A Paszok és a Demokratikus Baloldal két-két kormánytagot delegált, de egyikük sem tartozik a pártok vezető politikusai közé. Rajtuk kívül a két baloldali pártnak még 11 jelöltje vesz részt a kabinet munkájában, de ők nem káderek, hanem technokraták.

Ezek egyike Rapanosz is, aki először még évtizedekkel ezelőtt, az 1974-ig hatalmon lévő katonai diktatúra ellen fellépő baloldali aktivistaként hívta fel magára a figyelmet, és később világszerte elismert közgazdász lett. Pandelisz Kapszisz, a technokrata Papadémosz-kormány szóvivője szerint „ő a legjobb, aki van a munkára”, vagyis arra, hogy kihúzza Görögországot az államcsőddel és utána politikai káosszal fenyegető gazdasági válságból.

Athénra a kormányalakítás után szinte azonnal egy tízmilliárdos megszorítócsomag elfogadása vár, amely feltétele a legutóbbi, 130 milliárd eurós hitel következő részletének folyósításához. A jelenleg érvényben lévő hitelmegállapodás értelmében Görögországnak 2014-ig a tavalyi 9,3 százalékról 2,1 százalékra kell csökkentenie GDP-arányos államháztartási hiányát a 130 milliárd eurós segélycsomagért cserébe, a megszorítások ugyanakkor súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel járnak az öt éve recesszióban lévő és húsz százalék feletti munkanélküliséggel küzdő országban.

Szamarasz jóformán rekordidő alatt megalakított és csütörtökön hivatali esküt tett kormánya egy párttisztviselő közlése szerint egyebek között arra fog törekedni, hogy két évvel hosszabbítsák meg a pénzügyi segítség feltételeként szabott intézkedési program végrehajtásának határidejét. Ez pedig újabb támogatási igényt is jelenthet – egyes számítások máris 20 milliárd euróról szólnak.

Görögország évek óta az EU és az IMF pénzügyi köldökzsinórján él: 2010 májusában egyszer már visszahúzták a szakadék széléről egy 110 milliárdos hitellel, a vasárnapi választásokat pedig az egész világ árgus szemekkel figyelte, hiszen a megszorításokat ellenző Sziriza szárnyalása miatt Görögország az egész eurózónát megrendíthette volna. A brüsszeli elvárásoknak megfelelően sietve tető alá hozott kormány Antonisz Szamarasz miniszterelnök és ND-elnök szerint a pénzügyi unióban fogja tartani Görögországot – a kérdés csak az, hogy a hétköznapi embereknek ez még mennyibe kerül. Dimitrisz Keridisz, az athéni Panteion Egyetem egyik professzora szerint minden a politikai kényszerházasságon, a koalíciós pártok együttműködési hajlandóságán múlik, hiszen a Sziriza a gyengeség legkisebb jelére is támadni fog, hogy magához ragadja a hatalmat.

Miközben az euróövezeti pénzügyminiszterek csürtörtökön Luxemburgban kezdtek találkozót a görög választás utáni gazdasági helyzetről, José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök közleményben üdvözölte a szerinte „széles körű” parlamenti támogatást élvező kormány alakítását, amelyet egyértelmű jelzésnek tart arra, hogy Athén eltökélt kötelezettségeinek teljesítése és az euróövezetben maradás mellett.