Amerika nagy problémája Kelet-Európa
A Ria Novoszty orosz hírügynökség készített elemzésében Dmitrij Koszirjev biztonságpolitikai szakértő megállapítja: néhány befolyásos - de már korántsem aktív - kelet-európai politikus által szignált levél nagyszabású ideológiai harc nyomait fedi fel az amerikai politikai elit soraiban. Maga a levél arra figyelmeztet, a jelenlegi Fehér Házat, nehogy a cseh- és lengyelországi rakétavédelmi telepítési terveket feláldozza a Kremlnek szóló gesztuspolitika oltárán - a régió más érekeivel együtt. A levélírók szerint mindez alááshatja az USA szerepét olyankor, amikor egyébként is nőtt az Amerika-ellenesség Kelet-Európában.
A levélnek messzeható következményei lehetnek, melyek nagyon hasonlatos következményekkel járhatnak, mint egykoron az az ideológiai harc és külpolitikai elbátortalanodás, ami az 1980-as évek Szovjetunióját jellemezte.
Bár az aláírók között olyan volt elnökök és miniszterelnökök nevei szerepelnek, mint Lech Wałęsa, Václav Havel, Vaira Vīķe-Freiberga (Lettország), Valdas Adamkus (Litvánia), nem szabad szem elől téveszteni, hogy a levél igazi megfogalmazói olyan figurák lehetnek, mint a Geroge W. Bush politikáját alapjaiban meghatározó Dick Cheney volt volt alelnök, a célja pedig annak a politikának a „rehabilitálása", melyet annyi kritika ért, és amelyik főként az ő nevéhez fűződik.
Az önmagukat atlantistának nevező aláírók nagyon is megfelelnek erre a célra, elvégre korábban messzemenően osztották a neokonzervatív nézeteket, s most szeretnék, ha a régi gyakorlatból számos, főleg az őket leginkább érintők - mint amilyen az orosz befolyás terjedésének megakadályozása, s ennek megfelelően a Dmitrij Medvegyev orosz elnök által javasolt új európai biztonsági struktúra tervének elvetése - ismét megerősítést kapnának. Ennek megfelelően támogatják Ukrajna és Grúzia NATO-tagságát és az Oroszországot elkerülő gáz- és kőolajvezetékek megépítését.
A jelenlegi amerikai adminisztráció ennek egyelőre ellenáll; jól jelzi a levéllel kapcsolatos álláspontjuk határozottságát a The Washington Post rövidke, alig öt bekezdéses vezércikke, amely megállapítja: Washington „aligha fogja szívére venni e levelet, a benne foglaltakat nem hogy dorgálásként, de jelenlegi álláspontjának igazolásaként kell felfognia. Elvégre azok a nemzetek, melyek most erőteljesebb, eszméken és szabadságon alapuló transzatlanti kapcsolatokat követelnek, közel sincsenek oly sokan, hogy meggyőzhessék Washingtont ennek szükségességéről".
Koszirjev megállapítja: bár Amerikában széles körű a meggyőződés, hogy a Bush-féle politikai kurzus rossz volt és folytatása nagy hiba lenne, mindazonáltal a Barack Obama által eltervezett új külpolitikai irány sem tűnik túl határozottnak, ráadásul egyes elemeiben őrzi a régi attitűdöket. Joe Biden alelnök minapi grúziai és ukrajnai útja jó példa erre.
Oroszország, mely oly sokat bajlódott a Bush-Cheney politikai vonalvezetéssel, és oly sokszor védekezésre kényszerült, jól teszi, ha levonja ennek tanulságait, és még határozottabbá és egyértelművé teszi majd nem csak azt, hogy mit nem szeretne, hogy partnerei megtegyenek, de azt is, hogy mit látna jónak, hogy azok megtegyenek.
