A bukaresti törvényhozás felsőháza szerdán menesztette elnökét, Mircea Geoanát. Előző este a Szociáldemokrata Párt (PSD) párttagságától is megfosztotta a politikust, aki 2005-től öt éven a szervezet elnöke volt, 2009-ben pedig az államfőjelöltje. A PSD vezetősége azzal vádolta Geoanát, hogy házelnökként kizárólag saját ambícióit tartotta szem előtt, sokszor a párt és az intézmény érdekeivel szemben is. Miután hiába kérték, hogy adja át a szenátus vezetését, kizárták a pártból.

– Agyő, elvtársak! Viszlát, barátaim! – búcsúzott Geoana a PSD elnökségétől kedd este, megerősítve azokat a feltevéseket, miszerint új párt létrehozásán gondolkodik, és számít volt kollégái támogatására. Geoana környezetéből kiszivárgott, hogy keresztény-demokrata értékeket is felvállaló, balközép alakulat létrehozását tervezi. Azonban Victor Ponta PSD-elnök nem tart jelentősebb „vérveszteségtől”, mivel Geoana kizárásáról a döntést 42:5 arányban hozták meg. Eddig egyetlen parlamenti képviselő és egy kisebb megyei szervezet jelezte, hogy követni szándékozik Geoanát.  A veszteség más téren jelentős. A szociáldemokraták és a liberálisok által alkotott ellenzéki szövetség (USL) Traian Basescu köztársasági elnök felfüggesztésére készül. Ha ez bekövetkezik, az alkotmány szerint ideiglenesen a szenátus elnöke látja el az államfői teendőket. Geoana menesztésével ez a tisztség is Basescu embereinek kezébe kerül.

A prágai belügyminisztérium törvényi eszközökkel is harcol a kommunista utódpárt ellen: már nem először javasolják a Legfelsőbb Bíróságnak a Cseh és Morvaországi Kommunista Párt (KSCM)  felfüggesztését vagy betiltását. Petr Necas miniszterelnök szerint a dokumentumot még ebben a hónapban jóváhagyják. Erre a lépésre a prágai felsőház szólította fel a kormányt, mert a szenátorok szerint az egykori állampárt jogutódja nem határolódott el a letűnt rezsimben elkövetett súlyos bűntettektől, programja pedig nem zárja ki az osztályharcot és a fennálló rend erőszakos megdöntésének lehetőségét. Jirí Dienstbier, a cseh szocdemek (CSSD) vezetőségi tagja szerint a kommunista pártot a rendszerváltás után kellett volna betiltani, mára már ilyen lépés aligha indokolható. Vojtech Filip a KSCM elnöke úgy vélekedett, hogy ezzel a lépéssel a jobboldali kormány a szociálisan gyenge, valamint a középrétegeket sújtó megszorító intézkedéseik súlyos társadalmi következményeiről igyekszik elvonni a közvélemény figyelmét. Négy éve Mirek Topolánek kormányának hasonló beadványát bíróság alaptalannak minősítette és elutasította. A KSCM csaknem két évtizede a negyedik legerősebb cseh parlamenti párt, a tavalyi parlamenti választáson 11,27 százalékot kapott.

Szlovákiában a rendszerváltás után a reformkommunisták Demokratikus Baloldal Pártja (SDL) néven – Peter Weiss, a jelenlegi budapesti szlovák nagykövet vezetésével – új politikai tömörlést hoztak létre, amely 1994-ben fél évig kormányzati tényező volt. 2002 és 2006 között ott voltak a jobbközép kormánykoalícióban is. 2004-ben Robert Fico kilépett az SDL-ből és új pártot alapított Smer néven, amely fokozatosan bekebelezte a baloldali törpepártokat, a meggyengült SDL-t is.

Lengyelországban az októberi választási kudarc óta elnököt keres az utódpárt. A Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) kétszer is kormányzott az elmúlt húsz évben, tíz évig ők adták az elnököt. Most azonban hosszú időre búcsút mondhatnak a hatalmi terveknek. A választások előtt Grzegorz Napieralski, az akkori pártelnök azt mondta a Népszabadságnak, hogy az SLD koalícióképes párt lesz, s közel húsz százalékos támogatottságra számított. Ez nem jött be. A lengyel kudarcnak több oka is lehet. A legutóbbi kormányzás éveiben több korrupciós ügy is szennyezte a párt jó hírét. A posztkommunisták eközben szinte teljesen felöltötték a liberális, piacbarát középpárt képet. Ám ilyenből volt jobb is a politikai kínálatban. A baloldal megrögzött szavazóinak száma már csak biológiai okokból is zuhant. Eközben a jobboldal átvette az antiliberális, szegénybarát jelszavakat az SLD-től. A baloldalt gyengítette, hogy behódolt az egyháznak, s nem merte teljes szívvel vállalni a kisebbségek, a nők, szexuális csoportok képviseletét. Erre a szegmensre viszont új protesztpárt vállalkozott. Palikot mozgalma új, modern városi rétegek, fiatalok problémáit vállaló nonkonformista erőként megelőzte a hagyományos utódpártot, elszipkázta tőlük a lehetséges szavazókat.

Reneszánsz Németországban. Tartja magát Németországban a  kommunista utódpártból született Baloldal párt. Az eredetileg a Demokratikus Szocializmus Pártja névre hallgató erő a keletnémet tartományokban gyakorlatilag a rendszerváltás óta az első három politikai párt között van. Pedig sokáig igyekeztek politikai karanténban tartan azzal, hogy nem számoltak el a múltjukkal.  1998-ban Mecklenburg-Előpomerániában már kormányzati szerephez jutottak a szociáldemokraták mellett. Pragmatikus koalíciós partnerek Brandenburgban és Berlinben is. A párt 2007. óta a nyugatnémet WASG nevű szervezettel fuzionált. Sikeresek, amikor a párt élén karizmatikus vezetők állnak, mint az egykori NDK-ás ügyvéd, Gregor Gysi és a korábbi SPD-elnök Oskar Lafontaine.