Kelendő az Északi-sark
A terület 895 ezer négyzetkilométernyi kopár tengerfenék, amely hússzor nagyobb, mint maga Dánia. A dánok azzal érvelnek, hogy a világ legnagyobb szigete, Grönland dán fenségterület, amelynek kontinentális talapzata magában foglalja a sarkot is, és ezt az ENSZ beadványban földrajzi tényekkel is bizonyították - írja a Híradó.
A dánok azóta hangoztatják területi igényüket, mióta a kutatók először jelezték, hogy a globális felmelegedés következtében vékonyodik a jégtakaró Grönlandon, s márpedig ha ott vékonyodik, akkor a Jeges-tenger sem sokáig tarthatja meg a „jeges" nevét. Az is kiderült, hogy a sarkvidéki jégtakaró alatt olaj- és gázmezők húzódnak. Becslések szerint a Föld olajkészletének 13, gázkészletének pedig 30 százaléka rejlik ezen a területen. Erre természetesen igényt tart a többi arktikus ország: Kanada, Oroszország, az USA és Norvégia is.
A dánok szerint azonban a legnagyobb gond magának az Északi-sarknak a hovatartozása lesz. Szerintük – a földrajzi érvek miatt – Dániához kell csatolni, bár ott semmiféle gazdaságilag hasznosítható, természeti nyersanyaglelőhelyről nem tudnak. Ennek inkább szimbolikus jelentősége van – hangoztatta a dán külügyminiszter.
A megállapodás szerint egy 21 tagú nemzetközi bizottság fogja elbírálni az igényeket. Ha viszont nem tudnak döntést hozni, mert a többi ország is a dánokéhoz hasonló érveket sorakoztatna fel, az említett államoknak maguknak kell tárgyalóasztalhoz ülniük.
A dán külügyminiszter szerint ez hosszú és nem könnyű meccs lesz.
Dánia két hozzátartozó szigetállamával – Grönlanddal és a Feröer-szigetekkel – már 2011-ben benyújtotta igényét egy 837 ezer négyzetkilométer nagyságú területre, és azt is közölték, növelni fogják katonai jelenlétüket a térségben, amire Oroszország idegesen reagált.
A skandináv államok közül Svédországnak és Finnországnak nincs közvetlen kapcsolata az északi Jeges-tengerrel, tehát nem érintettek az ügyben. Svédország azonban érdeklődve figyeli a fejleményeket – nem utolsó sorban azért, mert ahhoz, hogy eldőljön a vitás kérdés: kié legyen az Északi-sark, komoly geológiai méréseket kell végezni. Ehhez pedig foglalkoztatni fogják a svéd jégtörő flottát.
Norvégia egyelőre nem nyilatkozott saját területi igényeiről.
A hírek szerint Oroszország is jelentős összegeket fordít műszaki és katonai fejlesztésekre, és komoly technikát vonultat fel az északi-sarki területeken. A hét eleji dán hírre Moszkva úgy reagált, hogy bejelentette: megkezdte működését az arktiszi orosz katonai parancsnokság, felújítják a korábban is létező katonai bázisokat. Stratégiát dolgoztak ki arra is, hogy hogyan hasznosítsák a térség ásványkincseit.
