„Benne lógott a levegőben” – mondta lapunknak Tölli István nagykövet, a bagláni magyar táborban 2007 óta élő civil főképviselő a tragédiáról. A diplomata elmondta: a korábban viszonylag biztonságosnak tartott Mazar-i-Sarifba vezető út azon szakaszán, ahol a tegnapi támadás is feltehetően történt „mindig balhé van”. „A falu tulajdonképpen ráépül az útra, jó egy kilométeres bazársor fogja közre az utat, az épületek nagyon közel állnak az úthoz, itt bármi lehet, bárki elbújhat” – írta le a támadás feltételezett környezetét a jelenleg Budapesten tartózkodó Tölli. A nagykövet szerint jó egy hónapja ilyen a helyzet az útszakaszon.

Baglán tartományon két, a NATO számára fontos útvonal is áthalad: az egyik, az északi Kunduzba, a másik Mazar-i-Sarifba vezet. Ez utóbbi a magyar PRT tábor „köldökzsinórja”, innen érkeznek az utánpótlások, itt közlekedik tulajdonképpen az egész magyar tábor. „Mazarba minden nap kell menni” – foglalja össze Tölli István. Korábban a kunduzi út számított veszélyesnek, manapság azonban épp a mazari út vált  tálibok célpontjává. Az utat éjszaka tulajdonképpen a tálibok ellenőrzik, ellenőrzőpontokat is felállítanak, miközben rendőri egyenruhákhoz is könnyen hozzáférnek.

A diplomata elmondta: tavaly nyáron érte már lesállásos támadás a magyarokat, a PRT 8. váltására pedig már kétszer rálőttek ezen az úton. Az ISAF (afganisztáni NATO-vezette misszió) március óta folyamatosan hajt végre tálibok elleni akciókat a tartományban, németek és amerikaiak részvételével. „De nem sikerül kifüstölniük a tálibokat, visszajönnek. Ez egy csiki-csuki játék” – mondta Tölli István. A diplomatának a mostani esettel kapcsolatban gyanús, hogy a tálibok ennyire jól informáltak voltak, biztosra mentek, s valósággal csapdát állítottak a magyar konvojnak. Egy-egy váltásnál 500 embert kell mozgatni a táborból ki és be, ami eleve veszélyes művelet – fűzte hozzá.

Lehetetlen átadás?

Baglán problémája alapvetően az, ami egész Afganisztán problémája, azaz, hogy 2008-2009-ben megerősödtek a tálibok, miközben a közigazgatás nem létezik, illetve tehetetlen. A tartományban ráadásul évente váltja Hamid Karzai elnök a kormányzókat - mondta lapunknak a bagláni helyzetről Wagner Péter, a Magyar Külügyi Intézet Közép-Ázsiával foglalkozó munkatársa. A kutató emlékeztet: az amerikai csapaterősítéssel az északi parancsnokságba ötezer, Baglán tartományba pedig 2-300 amerikai katona érkezett, akiknek a feladatuk a tálibok felkutatása és likvidálása. - Az amerikai harci gépezet mellett a magyar PRT „élni és élni hagyni" filozófiája már nem működik, a tálibok most már mindenkit támadnak - magyarázza Wagner Péter, aki úgy látja, nem lehetetlen, hogy a 2014-re a NATO valóban átadja az afgán biztonsági erőknek az ország felügyeletét. Mint emlékeztetett: a NATO-n belül is felülvizsgálják a PRT-koncepciót, hiszen a fejlesztésről - a minél előbbi kivonulás érdekében - egyre inkább a kiképzésre kell helyezni a hangsúlyt.