Katasztrófaturizmussal vádolják a G8-csúcsot
Sose látott csúcsértekezletet ígért a soros elnök Itália, és valóban a világ nagyjai között először fellépő Barack Obama és kollégái a l'Aquila melletti Coppito pénzügyőriskolájában tanácskoznak péntekig a nemzetközi válságról és éghajlatváltozásról, élelmiszerbiztonságról és éhezésről, Iránról és Észak-Koreáról.
A világgazdasági krízis évében a G8-csoportja (USA, Japán, Egyesült Királyság, Kanada, Németország, Franciaország, Olaszország és Oroszország) a G5-kel (Brazília, India, Mexikó, Dél-Afrika, Kína – Hu Csin-tao (Hu Jintao) elnök az ujgur tüntetések alatt a Colosseumban fényképeztette magát) bővül, a legnagyobb gazdaságok fórumát (MEF) alkotó Ausztráliával, Indonéziával, Dél-Koreával, Dániával, a pánafrikai NEPAD államaival, az Afrikai Uniót vezető Líbiával, a meghívott Egyiptommal, Hollandiával, Törökországgal, az EU-elnök Svédországgal és tíz nemzetközi szervezettel az ENSZ-től a Világbankig. Az ezer küldött, az állam- és kormányfők és fejenként huszonöt fős kíséretük ablakai az április 6-án pusztító földrengés romjaira és az otthontalanná vált tízezrek sátraira néznek (bár biztonsági okokból a politikusokat eltanácsolták a kikukucskálástól), miközben szünet nélkül remeg a föld. „A csúcs a földrengésnél is nagyobb felfordulást okoz” – mondják az elterelt juhnyájak helyett mesterlövészekkel teli védett övezetből kitiltott coppitóiak. Az üzletek lehúzott redőnyein mindenütt ott díszeleg a „Csúcs miatt zárva!” felirat.
Kiderült, erősebb rezgéskor a világ nagyjait mégsem költöztetik Rómába. Ha menekülni kell, vége a találkozónak. A háromezerötszáz újságíróval teli sajtóközpontban viszont a fő téma az olasz kormányfő, Silvio Berlusconi villáiban, félmeztelen lányokról kattintott újabb paparazzo-fotók.
Nem csak az abruzzóiak remélik, hogy nem ez lesz a központi kérdés: a római és berlini kancellária az OECD-vel közösen 12 pontot dolgozott ki a pénzügyek, bankok, gazdaság szabályozására. Elemzők szerint a coppitói G8-csúcs nem hoz világrengető fordulatot, útmutatást adhat, dönteni az őszi G20 fog.
Több mint jelképes viszont a nagyhatalmakat létszámban kisebbségbe szorító fejlődő országok jelenléte. „A G8 kevés, a G20 sok: a G16 lenne az ideális” – összegezte Berlusconi. „Kiderül, hogy Afrika díszletnek kell-e vagy a nagyok végre tényleg tesznek -e valamit” – vélte a BBC szomáliai tudósítója.
A szerdai nyitónap a világgazdaságról szóló G8-ebéddel kezdődik (a menüben kizárólag abruzzói ételek) és az Iránnak és térségének szentelt vacsorával zárul. Csütörtökön a G5, a MEF és a nemzetközi szervezetek csatlakoznak, este római fogadással az államfői palotában (és még nem tudni, Kadhafit mennyire közel ültetik az amerikai elnökhöz esetleges kézfogásra); péntek Afrika napja lesz, amikor Obamát a szociális enciklikáját a csúcsra időzítő XVI. Benedek fogadja.
Hiába földrengés, hiába válság, a hölgyprogram most se hiányzik: a l'Aquilát saját zsebőôl támogató Carla Bruni-Sarkozy, Gordon Brownnak a csúcsról twitteren beszámoló felesége és a többi first lady a pápával is találkozik.
Más ez a csúcs noglobal oldalon is: a megszokott tömegtüntetést az olasz G8 előző értekezletein látott szeparált akciók helyettesítik. Kedden a római repülőtereken és az amerikai nagykövetség közelében tüntettek, utakat zártak le, az egyetemisták elfoglalták a rektorátusokat, eddig 40 fiatalt állítottak elő botokkal, kövekkel indultak tiltakozni. Szerdán ismét a fővárosban készülnek váratlan demonstrációkra. A nagy megmozdulás pénteken lesz l'Aquilában a földrengés sújtotta lakossággal közösen az újjáépítésért. „Április óta nem takarítják el a romokat, így hagytak mindent, hogy Obamának mutogathassák!” – kiabálják az abruzzóiak.
Tizenötezer rendőr és katona, lezárt légtér és autósztráda, Predator pilóta nélküli repülő, befagyasztott mobilhálózat, sátraikba bezárkózó földrengés károsultak – minden készen áll a csúcsra.
