254 millió dollárt ad Katar a Gázai övezet újjáépítésére – jelentette be szerdán az arab emírség nagykövete, Mohammed al-Amadi. Ez a legnagyobb összeg, amely a blokád alatt élő palesztin területet éri a 2008-2009-es Izrael-Hamász konfliktus óta, amely romokban hagyta maga után az övezetet. Bár az izraeli blokád értelmében Gázába nem lehet építkezési anyagokat és berendezéseket bevinni, Amadi bejelentése szerint a katari tervre a két érintett ország, Egyiptom mellett Izrael is áldását adta, így három hónap múlva már indulhatnak Gázába az első munkagépek, kezdődik az újjáépítés. Az első projekt a Földközi-tenger mentén végigfutó autópálya lesz.

Katar ragaszkodik ahhoz, hogy a gázai újjáépítésről szóló döntésben a politika nem játszott szerepet, bár a haszon nyilván az övezetet uraló radikális mozgalomé, a Hamaszé, illetve az ott élő palesztinoké. „Mi tervezünk, mi adjuk a pénzt és csak akkor bízzuk a minisztériumokra az épületeket, ha már minden munkával végeztünk” – jelezte Ahmadi ennek kapcsán. Az építkezéseken becslések szerint több ezer gázai palesztin dolgozhat majd, jelentősen csökkentve a 28 százalékos munkanélküliséget a másfél milliós földsávon.

A Hamász érthető üdvrivalgással fogadta a katari bejelentés hírét. Iszmáil Haníje palesztin miniszterelnök egyik tanácsadója szerint a 254 millió dolláros fejlesztés „az első csepp esőt” jelenti a Gázai övezet számára: a tengeri menti autópályán kívül épül három másik főút, egy kórház, korszerűsítik az infrastruktúrát, de a valamivel több mint fél Balaton méretű területen felhúznak egy új várost is. Új infrastruktúrára Gázának nagy szüksége van: egy augusztusi ENSZ-jelentés szerint az övezet infrastrukturális rendszere még nyolc évig bírja tartani a lépést a népességnövekedéssel.

Katar egyébként csak reméli, hogy a 0gázai fejlesztésre szánt negyedmilliárd dollárja nem vész kárba, és amit felépít, az nem válik egy új izraeli-palesztin fegyveres konfliktus martalékává. „Az emberélet többet ér, mint a tégla és az acél. Nem hiszem, hogy Izrael ezekre a célpontokra támadna. Legalábbis reméljük” – mondta erről Ahmadi. A világon Katarban a legmagasabb az egy főre eső GDP, tavaly 11 ezer dollár volt.

Gázába a 2009-es konfliktus és a 2010-ben részleges feloldott blokád hatályba lépése óta csempészalagutakon át jutott be az építőanyag, Egyiptom azonban nemrég offenzívát indított a Sínai-félszigeten ténykedő szélsőségesek ellen, a csempészalagutakat pedig lezárták.