Katar elsöprését ígérte Moszkva?
Állítólag megfenyegette Katart Vitalij Csurkin az ENSZ BT pénteki ülésén, azon a szavazáson, amelyen Moszkva Pekinggel együtt megvétózta a szíriai vezetést elítélő határozatot. Az Algeria ISP hírügynökség szerint a szavazás előtt a katari külügyminiszter azt mondta: – Figyelmeztetem Oroszországot, hogy amennyiben nemmel szavaz, úgy elveszíti minden arab ország szimpátiáját.
– Ha ilyen hangnemben fog velem beszélni, már ma nem lesz olyan fogalom, hogy Katar – idézte az algériai hírforrást a newsru.com orosz hírportál.
Az orosz külügyminisztérium visszautasította a vádat, amely szerinte minden alapot nélkülöz. "A híresztelés nem felel meg a valóságnak, kommentárra sem méltó. Az utóbbi időben nem egy alkalommal szembesültünk enyhén szólva nem túl diplomatikus nyilatkozatokkal az ENSZ BT-ben a Szíriát illető orosz álláspont kapcsán." – idézte a portál.
Az arab tavasz mozgalmaiban aktív Katar és Oroszország viszonya azután hidegült el, hogy a múlt hónapban katari vámosok megverték az orosz nagykövetet. Válaszul Moszkva alacsonyabb szintre helyezte a diplomáciai kapcsolatokat. A jelentések szerint a dohai repülőtéren érte az inzultus Vlagyimir Tyitorenkót, aki Jordániából tért vissza állomáshelyére. A repülőtéren a vámosok erőszakkal el akarták kobozni a nagykövet diplomáciai küldeményeit, ez vezetett a dulakodáshoz.
A két ország diplomáciai kapcsolatai nem túl régiek, csupán 1988-ban indultak meg.
A híresztelés időzítése sem tűnik véletlennek: az állítólag pénteken történt szóváltás kedden látott napvilágot, épp akkor, amikor Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Basar Asszaddal tárgyalt Damaszkuszban a 11 hónapja tartó ellenzéki megmozdulások miatti helyzet rendezéséről. A szíriai elnök – akit eddig az orosz vétó mentett meg attól, hogy az ENSZ BT egy akár külföldi beavatkozást is lehetővé tévő határozatot fogadjon el – ígéretet tett a vérontás leállítására. Igaz, ennek sem most, sem korábbi ígéretei után nem adta jelét. Az ENSZ becslései szerint a hadsereg bevetése a lázadók ellen eddig 5400 civil életét követelte.