A kijárási tilalmat semmibe véve szerdán is több tízezres tömeg tüntetett Kasmír India által felügyelt területén. A korlátozást pénteken vezették be; a rendelkezés szerint az indiai hatóságok bárkire lőhetnek, akit meglátnak az utcán. Az utasítást azonban sem betartani, sem betartatni nem tudják, mivel mindennap tömegek vonulnak az utcára a nagyobb városokban. A köveket dobáló és üzleteket, rendőrőrsöket felgyújtó csoportokra az indiai hadsereg gyakran rálő. Az elmúlt hat napban huszonnégy halálos áldozata volt az összecsapásoknak.

Június eleje óta összesen 43-an vesztették életüket, köztük egy kilencéves kisfiú. Az India és Pakisztán között megosztott, vitatott státuszú terület indiai részén közel két hónapja kezdődtek a zavargások, amikor a hatóságok megöltek egy ártatlan tinédzsert. A hónapok óta forrongó indulatok ekkor törtek felszínre, és azóta is mindennaposak az összecsapások.

Az elsősorban muzulmán fia­talokból álló fegyvertelen tüntetők kövekkel dobálják az indiai hadsereg egyre nagyobb számban megjelenő katonáit és rendőreit. A tömegdemonstrációk kezelésében járatlan hatóságok pedig azonnal a fegyverükhöz nyúlnak. A halálesetek további tiltakozást és erőszakhullámot szülnek, és erősítik az egyenruhásokkal szembeni gyűlöletet. Már arról is érkeznek hírek, hogy célzottan támadnak rendőrőrsöket, illetve rendőrök házait, ami lehetetlenné teszi, hogy higgadtan kezeljék a további megmozdulásokat. Omar Abdullah, a térség vezetője hétfőn további erősítést kért a központi kormánytól. Manmohan Szingh miniszterelnök válságtanácskozást hívott össze.

Kasmír státusza 1947, India és Pakisztán elszakadása óta rendezetlen. A két nukleáris hatalom három háborút is vívott miatta. Jammu és Kasmír India egyetlen muzulmán többségű állama, szeparatista mozgalmakkal, amelyek vagy teljes önállóságot követelnek, vagy Pakisztánhoz csatlakoznának. India gyakran vádolja azzal Pakisztánt, hogy a területén kiképzett szélsőségesek harcolnak az indiai oldalon.

Helyszíni jelentések szerint a kődobálók azonban nem az elmúlt húsz év fegyveres felkelőinek örökösei. Csalódott fiatalok, akik a kasmíri konfliktusba születtek bele, gazdasági kilátásaik pedig rosszak. – A tüntetéseket senki sem irányítja, szerintem még a szeparatisták sem tudják őket kontrollálni – mondta a Reutersnek Noor Ahmad Baba, a kasmíri egyetem társadalomtudományi tanszékének vezetője. Ezt támasztja alá az is, hogy a helyi muzulmán vallási vezetők is hiába szólítottak fel az erőszak beszüntetésére.

A kődobálás régi „kasmíri hagyomány”, de korábban csak a térség belső etnikai feszültségei során kapott szerepet. Az indiai hatóságok ellen 2008-ban használták először, akkor amiatt robbant ki az erőszak, hogy a kormány földet adott az évente megrendezett hindu zarándoklat részére.