Egy frissen nyilvánosságra került levélben Karadzic maga is megerősítette, hogy részt vesz a negyedik eljárási napon. Az egyebek között szarajevói és srebrenicai népirtással vádolt Karadzic a múlt héten kezdődött per eddigi tárgyalási napjain nem jelent meg személyesen, tiltakozásul az ellen, hogy nem adtak helyt kérésének, amelyben több hónapos haladékot kért védelmének előkészítésére.

A bírák arra készültek, hogy hivatalból rendelnek ki ügyvédet Karadzic képviseletére, aki elvileg maga látja el védelmét. Tanácsadói most az mondták, kedden azért megy el a tárgyalásra, hogy megpróbáljon a per keretében jóváhagyást nyerni halasztási kérelmére. Leszögezték, hogy Karadzic álláspontja e tekintetben nem változott. Mint mondták, amennyiben hivatalból bíznak meg képviselőt a tárgyalási részvétellel, Karadzic várhatóan megtagadja majd a kapcsolattartást a rákényszerített ügyvéddel. Az elnöklő dél-koreai bíró, O Gon Kvon a hétfői meghallgatáson csak annyit jegyzett meg: a bírói kamara úgy tekinti, hogy Karadzic önként lemondott arról a jogáról, hogy részt vegyen a perben.

Az eljárás jelenleg a vádak ismertetésénél tart. A volt boszniai vezetőt 11 pontban háborús bűnökkel vádolják, ezeket az 1992-1995 közötti boszniai háború során követte el; a hadműveletek százezer halottat és 2,2 millió menekültet hagytak maguk után. A főbűnösnek tartott Karadzic, akire valószínűleg életfogytiglani börtönbüntetés vár, egyik vádpontban sem ismerte el bűnösségét.

A hétfőn folytatódott vádismertetés során Alan Tieger ügyész egyebek között azt emelte ki, hogy a bizonyítékok szerint Karadzic tudta, hogy Szarajevó többéves ostroma alatt a szerb csapatok civileket is célpontnak tekintettek, és rettegésben tartották a polgári lakosságot, de semmit nem tett ellene. Karadzicnak eszébe sem jutott, hogy megbüntesse a felelősöket, sőt bátorította őket - emelte ki Tieger, aki szerint a parancsnoki struktúrát is ő irányította Boszniában.

Szintén Karadzic irányította a vád szerint a srebrenicai mészárlást is. Mint Tieger fogalmazott, Karadzic akkor csak egyvalamit bánt, még pedig azt, hogy néhány muszlim férfinak sikerült elmenekülnie. A férfiak meggyilkolása, a nők és gyermekek kiűzése egyértelműen azt a célt szolgálta, hogy Kelet-Boszniát etnikailag megtisztítsák, és tisztán szerb államot alakítsanak ki - fejtette ki az ügyész.

Karadzicot tavaly nyáron fogták el Belgrádban, és perét szinte rekordidő alatt készítették elő, nehogy megismétlődjön Slobodan Milosevic volt jugoszláv államfő esete, aki 2006-ban elhunyt hágai cellájában, mielőtt igazságot szolgáltathattak volna. A boszniai szerb vezető azonban azt hangoztatta, hogy sok ezer oldalas dossziéját egyelőre nem tudta áttanulmányozni, és a felkészüléshez még legalább tíz hónapra van szüksége.

Radovan Karadzic - akárcsak Milosevic - nem ismeri el a Nemzetközi Törvényszék illetékességét a boszniai háború ügyében.

Rajta kívül a háború főbűnösének tekintik még Ratko Mladic egykori boszniai szerb katonai parancsnokot. Utóbbit azonban a nemzetközi körözés ellenére máig nem sikerült elfogni.