Négyen közvetlenül kapcsolatba hozhatók a főváros központjában, a parlament szomszédságában elkövetett vérengzéssel, amelyben Szaid Aidi egészségügyi miniszter közlése szerint huszonhárman vesztették életüket. Egy ember csütörtökre virradóra halt bele sérüléseibe, több mint harminc sérültet még mindig kórházban kezelnek. Két spanyol turista és egy múzeumi munkatárs csak csütörtökön került elő, ők az épületben elbújva töltötték az éjszakát – jelentette a CNN.

Kordon a tuniszi halottasház körül Zoubeir Souissi / Reuters

Bedzsi Kaid esz-Szebszi tunéziai elnök döntése értelmében a hadsereg egységeit a nagyobb városokba vezénylik. A hatóságok azonosították a szerdai túszszabadításkor megölt két fegyveres támadót is. Mindketten egy szalafista-dzsihadista szervezet, az al-Kaidával szövetséges Ansar-ar-Saria tagja, egyikőjüket állítólag figyelte a nemzetbiztonság – írta a Le Monde.

A CNN szerint a tuniszi merényletért állítólag az Iszlám Állam (IS) vállalta a felelősséget, bár az ezt állító hangfelvétel hitelességét egyelőre nem sikerült ellenőrizni. Az Iszlám Államnak azonban Tunéziá­ban az Okba Ibn Nafaa nevű szervezet esküdött hűséget – nyilatkozta a Le Figarónak Anne-Clémen­tine Larroque. A párizsi Sciences Politiques egyetemen oktató iszlamizmuskutató szerint a terrortámadás célja a félelemkeltés mellett a mérsékelt iszlamista párt, az Ennah­dha diszkreditálása. A 2011-es választásokon győztes politika erő két évvel később békésen átadta a hatalmat, a húszéves száműzetés után visszatért pártvezér, Rasid Ganusi igyekszik elfogadni a demokratikus játékszabályokat.

A dzsihadisták nem véletlenül támadták meg a Bardót, a múzeum vonzza a külföldi turistákat. A tizenegymillió lakosú Tunézia fő bevételi forrása a turizmus. Az Iszlám Állam hívei úgy gondolják, hogy ha sikerül elriasztani a külföldieket, és az észak-afrikai ország gazdasági válságba süllyed, az nekik és egy radikális iszlamista hatalomátvételnek kedvez – mondta Larroque, rámutatva, hogy a 2011 elején éppen Tunéziában kitört arab tavasz és a korábbi elnök, Zín el-Abidin ben Ali bukása óta külföldi, értsd nyugati turisták ellen nem követtek el terrormerényleteket.

Miközben nyugati szemmel nézve úgy tűnik, hogy Irak, Szíria, Líbia, Egyiptom, Mali és Nigéria után Tunéziában is terjed a „dzsihadista daganat", s a korábbi pánarab eszme egyesítő erejét átveszi az IS által vezérelt erőszakos pániszlamizmus, Larroque úgy véli, hogy az arab-muzulmán világ csak tovább töredezik. A választóvonalak szunniták és síiták, valamint maguk a síiták között is egyre mélyebbek. A jövő attól függ, hogy az iszlamisták képesek-e kordában tartani a dzsihadistákat. Észak-Afrikában eddig a legsikeresebb modell Marokkó, ahol VI. Mohamed király egyben a „hívők parancsnoka" és az iszlamistákat bevonta a hatalomba.