Az orosz külügyminisztérium Isabelle Francois-t, a NATO moszkvai tájékoztatási irodájának vezetőjét és Mark Opgenorth-ot, az iroda egyik munkatársát utasítja ki, válaszul arra, hogy az észak-atlanti szövetség a múlt héten nemkívánatos személynek minősített két orosz diplomatát. Mindkét NATO-diplomatát attaséként a kanadai nagykövetséghez akkreditálták, ezért az ügyben Ralph Lysyshyn, Kanada oroszországi nagykövete az illetékes.

A kanadai nagykövetség mély sajnálkozásának adott hangot, és az orosz külügyminisztérium döntését úgy minősítette: a kívánttal épp ellentétes hatást vált ki. "Kanada és a NATO-szövetségesek igyekeznek újra felvenni az együttműködés fonalát Oroszországgal. Ezekre az erőfeszítésekre a kívánttal ellentétes hatást gyakorol a döntés" - mondta Brousseau.

A NATO múlt héten utasította ki a brüsszeli orosz NATO-képviselet két diplomatáját, Viktor Kocsukovot és Vaszilij Csizsovot. Kiutasításukat az észt Herman Simm ügyével hozták összefüggésbe. Simm az észt védelmi minisztérium államtitok-védelmi osztályának volt a vezetője, s februárban 12 és fél évi börtönre ítélték azzal a váddal, hogy több ezer oldalnyi titkos dokumentumot adott át az orosz hírszerzésnek. Moszkva tagadja, hogy a két diplomatának bármi köze lett volna az észt ügyhöz.

A NATO a lépést arra a napra időzítette, amelyen - a tavalyi orosz-grúz háború miatt bekövetkezett nyolc hónapi szünet után - a nagykövetek tanácsülésével hivatalosan újrakezdődött a NATO-orosz politikai párbeszéd. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn lemondta a részvételt a NATO-Oroszország Tanács május második felére tervezett miniszteri szintű ülésén, hogy ezzel juttassa kifejezésre tiltakozását a két orosz diplomata NATO-akkreditációjának megvonása miatt.

Az orosz külügyminisztérium szerdán kiadott közleményében úgy fogalmazott, hogy az észak-atlanti szövetség részéről hozott "barátságtalan lépésre válaszul volt kénytelen" az orosz fél megfosztani diplomáciai akkreditációjától a két NATO-diplomatát. Moszkva emlékeztetett arra is, hogy az ilyen esetekben általánosan elfogadott diplomáciai gyakorlat azonos nagyságú és arányú intézkedéssel válaszolni.

A NATO 2001-ben nyitotta meg tájékoztatási irodáját Moszkvában, mint a szövetség nem hivatalos nagykövetségét. Isabelle Francois 2004 óta állt az iroda élén.

Szerdán az eredeti terveknek megfelelően megkezdődött a NATO grúziai hadgyakorlata is. A június 3-ig tartó gyakorlaton több mint egy tucatnyi ország - NATO-tagok és a katonai szövetség békepartnerségi programjában részt vevő államok - összesen nagyjából 1100 katonája vesz részt. Oroszország erőfitogtatásnak nevezte és elítélte a hadgyakorlatot.

Brüsszelben fájlalják és folytatnák

Brüsszeli megfigyelők rámutatnak, hogy Lavrov orosz külügyminiszter sem igyekezett dramatizálni a kialakult helyzetet, s miközben véglegesnek nevezte a döntést, hitet tett a kapcsolatok javítása mellett.  "Oroszország a NATO-val normális, kölcsönös tiszteleten alapuló és kölcsönösen előnyös kapcsolatokra törekszik, s célja, hogy az Oroszország-NATO tanács pragmatikusan működjön" mondta  Lavrov szerdán Moszkvában a két kanadai NATO-diplomata akreditációjának megvonása kapcsán.

Más kérdés, hogy Rogozin orosz NATO-követ kiszámíthatatlansággal vádolta az észak-atlanti szövetségeseket. Orosz részről azt is bejelentették, hogy Lavrov nem vesz részt a NATO-Oroszország Tanács május 19-i ülésén, bár a dátumot Brüsszelben hivatalosan nem is jelölték meg.

Az augusztusi orosz-grúz konfliktus után befagyasztott viszonyt a NATO és az EU is csak nemrég kezdte felolvasztani, ám Moszkva provokációnak nevezte a békepartnerségi hadgyakorlat megtartását Grúziában. Az orosz viszony újraértékeléséhez az új amerikai kormányzat nagymértékben hozzájárult: fenntartván véleményét az orosz-grúz háborúról, valamint Abházia és Dél-Oszétia elismeréséről, Washington jelezte, a stratégiai fegyverektől Iránig terjed a világproblémák azon listája, amelyek megoldásába Oroszországot be kellene vonni.

A NATO-t meglepte, hogy a régóta tervezett, és szerdán meg is kezdett grúziai hadgyakorlat ellen Moszkva hevesen tiltakozik, hiszen annak előkészítésébe Oroszországot is bevonták. Ám a moszkvai reagálás láttán Kazahsztán, Örményország és Szerbia is visszalépett. Azonban Azerbajdzsán, az Egyesült Arab Emirátusok, Bosznia, Macedónia, Moldova és Grúzia bekapcsolódott a gyakorlatba.

A NATO tagok közül az Egyesült Államok, Kanada, Horvátország, Magyarország, Albánia, Nagy-Britannia, Görögország, Spanyolország, Csehország, Törökország vesz részt.

Az ügy érdekes adaléka, hogy a Jaap de Hoop Scheffer bírálta a grúz elnököt, amiért Szaakasvili a NATO gyakorlataként állította be a békepartnerségi összetartást. Brüsszelben nem nézték jó szemmel, hogy a grúz vezető a NATO-t oroszellenes céllal próbálta felhasználni