Washington azzal fordult a múlt hónapban északi szomszédjához, hogy adjon menedékjogot az amerikai börtöntáborban fogva tartott három kínai ujgurnak. Az előző, George Bush vezette amerikai kormányzat is már kérte ugyanezt Ottawától.

"Kanada álláspontja változatlan: kétszer kérték tőlünk, és mind a kétszer nemet mondtunk" - szögezte le a kanadai bevándorlási miniszter szóvivője.

Mint kifejtette, a guantánamói foglyok biztonsági szempontból jelentős aggodalomra adnak okot, emellett a kanadai bevándorlási szabályok tiltják olyan külföldi állampolgárok befogadását, akik terrorista csoporthoz tartoznak, illetve terrorcselekményekben vettek részt.

Kanadán kívül az Egyesült Államoknak eddig csak két jelentősebb szövetségese, Németország és Ausztrália mondott nemet a foglyok átvételére vonatkozó amerikai kérésre. A kanadai kormányfő szóvivője szerint az ügy nem lesz hatással az Egyesült Államok és Kanada "nagyon szoros" kapcsolatára.

Tizenhét ujgur raboskodik jelenleg Guantánamón. Hét éve estek amerikai fogságba Afganisztánban. Mára tisztázták őket a vádak alól, de az amerikai kongresszus elutasította, hogy az Egyesült Államok területén engedjék szabadon őket. Kínába nem térhetnek vissza, mert Peking azt hangoztatja, hogy "terroristák", egy szakadár szervezet tagjai, s emiatt tartani lehet attól, hogy üldöznék, és kínzásnak vetnék alá őket.