Kambodzsa: Kisebb többség a nagy túlélőnek
Bár a hivatalos eredményre még több mint két hetet kell várni, a kormányfő már bejelentette: a CPP 68 mandátumhoz jutott a 123 tagú parlamentben, míg az ellenzéki Párt Kambodzsa Nemzeti Megmentéséért (CNRP) 55 képviselői helyet szerzett. Ahhoz képest, hogy Hun Senéknek eddig 90 fős frakciójuk volt a törvényhozásban, ez jelentős visszaesés, amit az elemzők a karizmatikus ellenzéki figura, Sam Rainsy hazatérésének tulajdonítanak. A 64 éves ex-pénzügyminiszter 2009-ben önkéntes párizsi száműzetésbe vonult, miután a hivatalosan nemzetiségi gyűlölet szításáért, szerinte azonban pusztán politikai okokból büntetőeljárás indult ellene, és végül távollétében tízéves börtönre ítélték. Most júliusban – jelentős mértékben amerikai nyomásra – kegyelmet kapott, hazatérhetett, de a regisztrációt már lekéste, így nem indulhatott és nem is szavazhatott a választásokon.
Jelenléte azonban erősítette az ellenzéket, amely most nem fogadja el a választási eredményeket, és az ENSZ részvételével szervezett független bizottsággal vizsgáltatná ki a voksolás körülményeit. Állításuk szerint súlyos csalások történtek. Közel egymillió szavazásra jogosult nem került fel a választási névjegyszékre, amelyen holt lelkek viszont bőven szerepeltek – hangoztatják, s nemzetközi jogvédő szervezetek is visszaélésekről számoltak be.
Az előzetes elemzések – igaz, nagyobb fölénnyel – a CPP sikerét jelezték előre. A pártnak stabil bázisa van vidéken, hiszen a Pol Pot vezette vörös khmerek kétmillió emberéletet követelő terrorja után nyugalmat és gazdasági fellendülést hozott. Az Ázsiai Fejlesztési Bank szerint a kambodzsai gazdaság 2011-ben 6,8, tavaly 7,2 százalékkal növekedett, és – főleg a ruházati iparnak köszönhetően – hasonló bővülést várnak az idei évre is. A kormány bírálói szerint viszont a Pol Poték által romba döntött gazdaságot csak felemelni lehetett, amit a lendületesen menetelő vietnami és kínai gazdaság húzóereje is megkönnyített.
Mindez szociális feszültséggel, egyebek közt termőföldek kisajátításával és korrupciógyanús ügyek tömegével járt együtt. Az ország mintegy 15 milliós lakosságának harmada még mindig jóval kevesebb, mint napi egy dollárból tengődik. A választók több mint fele fiatalabb 30 évesnél, nekik nincs emlékük a Pol Pot-rezsimről, a világra is nyitottabbak, ők adhatják az ellenzék fő bázisát.
Ez viszont politikájának finomhangolására késztetheti Hun Sent, aki képes is lehet erre. Ő ugyanis a kambodzsai politika nagy túlélője. Parasztcsalád gyermekeként előbb egy buddhista kolostor iskolájában tanult, majd csatlakozott a vörös khmerekhez. Egy csatában elvesztette a bal szemét. Bár állítja, hogy az egyszerű katonaságnál nem jutott magasabbra, a róla szóló írások szerint zászlóaljparancsnokságig vitte. Igaz, 1977-ben Pol Pot belső ellenzékének tagjaként Vietnamba menekült, ahonnan már a Hanoi vezetésével a vörös khmer rémuralom megdöntésére szervezett inváziós erőkkel tért vissza. Előbb külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes, majd 1985-ben, mindössze 33 évesen kormányfő lett, és ezt a posztját – ha kellett, szövetségek, ha kellett, puccs árán – mind ez ideig megőrizte. Egyebek közt azt vetik a szemére, hogy a sajtót, az igazságszolgáltatást kizárólagos állami ellenőrzés alatt tartja, politikai ellenfeleit pedig üldözi, a Human Right Watch emberi jogi szervezet szerint volt, akit meggyilkoltak, volt, akit bebörtönöztek.
Hun Sen viszont hosszabb távra tervez, tavasszal arról beszélt, hogy újabb tíz évet akar az ország élén tölteni. Közben neveli az utánpótlást: legidősebb fia, a 35 éves Hun Manet – aki 1999-ben végzett az amerikai West Point-i katonai akadémián, majd az angliai Bristolban szerzett közgazdaságból tudományos fokozatot – háromcsillagos tábornok, a védelmi minisztérium terrorista-ellenes egységének parancsnoka.
