Ha a kaliforniaiak november 6-án a halálbüntetés eltörlése mellett döntenek, akkor a halálraítéltek büntetése életfogytiglani börtönre változik. A támogatók szerint az eltörléssel százmillió dollárt takarítanának meg évente, az ellenzők szerint azonban sérülne az igazságszolgáltatás intézménye.

– A rendszer rossz, drága, és mindig is magában fogja hordozni a hiba lehetőségét – mondta Jeanne Woodford, az egyik legtöbb halálraítéltet fogva tartó San Quentin börtön egykori őre. Woodford most halálbüntetés-ellenes aktivista, a kezdeményezés egyik támogatója. Woodford szerint is rengeteg pénzt lehetne megtakarítani a halálbüntetés eltörlésével, például azzal, ha nem kellene foglalkoztatni a halálraítéltek ügyeit kezelő ügyvédeket. Az így megtakarított pénzt a megoldatlan bűnügyekre lehetne fordítani.

A költségvetési hiánnyal küszködő Kaliforniában sokan támogatják a halálbüntetés reformját. Az Egyesült Államokban összesen 3189 halálraítélt van, ebből Kaliforniában 723-at tartanak fogva. A halálbüntetést 1978-ban állították vissza, azóta 13 embert végeztek ki, 2006 óta pedig senkit. (Összehasonlításképpen 1978 óta Texasban 481 embert végeztek ki.) Egy 2009-es hivatalos tanulmány szerint Kalifornia 184 millió dollárt költött a halálbüntetés intézményének működtetésére. A halálbüntetést támogatók szerint a fenntartás az állandó fellebbezések és az ezzel járó díjak miatt kerül sokba. Jim Nielsen republikánus politikus szerint a halálbüntetés eltörlése olyan, mintha „szembe köpnék” a gyilkosok áldozatait.

A kezdeményezés sikere esetén Kalifornia a 18. amerikai állam lesz, amely eltörli a halálbüntetést. Viszont olyan az 1960-as évek óta nem volt, hogy népszavazással döntsenek ilyen kérdésben. Egy tavalyi felmérés szerint az amerikaiak 61 százaléka támogatja a halálbüntetést, habár ez még mindig kevesebb, mint az 1990-es években mért 80 százalék.