Kadhafiék visszakergették a felkelőket Rasz Lanufig
A Moammer Kadhafi líbiai vezetőhöz hű erők visszafoglalták szerda délelőtt Rasz Lanufot, a líbiai kőolajexportban is fontos szerepet játszó, stratégiai fontosságú kikötővárost - közölték helyszíni forrásból.
Hírek szerint a lázadók ismét visszavonultak a városból az onnan 130 kilométernyire keletre fekvő Brega felé. A felkelők három napja foglalták vissza a lázadás központja, a keleti Bengázi és a Kadhafi-erők kezén lévő főváros, Tripoli között majdnem félúton fekvő Rasz Lanufot a kormányerőktől.
Harckocsikkal és tüzérséggel lőtték a felkelőket a katonák. Szemtanúk szerint a lázadók közt valódi pánik tört ki, miután tudomásul kellett venniük, hogy a nyugati szövetség légiereje nem siet a segítségükre. Szerdára virradóra a nyugati koalíció gépei szemmel láthatóan kevesebb bevetést hajtottak végre Líbia légterében, s csak francia gépek mértek néhány csapást a líbiai hadsereg légvédelmi ütegeire és fegyverraktáraira Tripolitól délre, illetve délnyugatra.
A Guardian helyszínen tartózkodó tudósítója szerint a lázadók dühösek, és úgy érzik, a Nyugat magukra hagyta őket. Pár napja még azt hitték, hogy egy héten belül elérnek Tripoliba. Kedden Szirtnél készültek támadásra, s Kadhafi szülővárosának bevétele komoly lendületet adhatott volna a felkelőknek. A tudósító szerint a lázadók fáradnak: hetek óta ugyanazon a tengerperti úton mennek előre, majd menekülnek vissza, amikor a kormányerők kerekednek felül.
Washington nem zárja ki a lázadók felfegyverzését
Washington nem zárja ki a líbiai lázadók felfegyverzését, miközben maguk a felkelők állítólag pánikban menekültek két kelet-líbiai városból, miután a kormányerők támadásba lendültek.
Az amerikai kormány nem zárja ki a líbiai felkelők felfegyverzését mint olyan eszközt, amely elősegítheti Moammer Kadhafi több mint négy évtizedes kormányzásának végét - jelentette ki kedden a CBS televíziónak nyilatkozva Susan Rice amerikai ENSZ-nagykövet. Rice szerint Kadhafi nem adta jelét annak, hogy folytatódó nemzetközi nyomás nélkül hajlandó lenne távozni a hatalomból. A nagykövet rámutatott, hogy az Egyesült Államok a líbiai vezető lemondásáig fenntartja az észak-afrikai ország kormányára gyakorolt pénzügyi és a diplomáciai nyomást. A diplomata úgy nyilatkozott, hogy Washingtonnak több eszköze is van arra, hogy meggyorsítsa Kadhafi távozását, s ezek közül nem zárta a felkelők felfegyverzésének lehetőségét sem.
A Guardian Líbiában tartózkodó tudósító szerint semmilyen jele annak, hogy az Al-Kaida aktívan támogatná a felkelőket. Korábban James Stavridis merikai admirális annak a félelemnek adott hangott, hogy az Al-Kaida és a libanoni Hezbollah támogatják a felkelőket, s jelezte, az Egyesült Államok el akarja kerülni a 80-as években Afganisztánban történtek megismétlődését, amikor az amerikaiak a szovjetek ellen harcoló mudzsahedeket fegyverezték fel. Washington épp ezért különmegbízottat küld Bengáziba, hogy kiderítse, kik a lázadók, és érdemes-e nekik fegyvert adni. Londonban Hillary Clinton amerikai külügyminiszter azt közölte, szerinte az ENSZ 1973-as határozata alapján törvényes lenne a felkelők felfegyverzése.
John McCain republikánus szenátor, pártjának 2008-as elnökjelöltje bírálta Barack Obama elnököt - aki Líbia-politikáját és katonai doktrínáját hétfőn a washingtoni Nemzeti Védelmi Egyetemen vázolta fel -, amiért a Kadhafi-rendszer ellen folyó katonai műveleteket a civilek és a humanitárius segélyezés védelmére korlátozza.
"Ha Kadhafi hatalmon marad, patthelyzet alakul ki, ahhoz hasonló, mint Szaddám Huszein esetében, amikor létrehoztuk a légtérzárat és szankciókat hirdettünk, s ez a helyzet 10 évig eltartott. Ezt a filmet láttuk már egyszer" - jelentette ki McCain, aki korábban már felszólította a kormányt, hogy fegyverezze fel a líbiai ellenzéket.
(hirado.hu/Guardian)
