Moammer Kadhafi líbiai vezető üzenetet küldött Barack Obama amerikai elnöknek azután, hogy Amerika kivonult „a Líbia elleni keresztes gyarmatosító szövetségből” - jelentette be szerdán a JANA hivatalos líbiai hírügynökség. A jelentésben részletek nem szerepelnek. Az Egyesült Államok kezdetben vezető szerepet játszott a Líbia ellen indított légi hadjárat összehangolásában és végrehajtásában, az ENSZ BT március 10-én kelt felhatalmazása alapján. Március 31-én a hadjárat parancsnokságát a NATO vette át, s az amerikai támadó harci repülőgépeket hétfőn kivonták az első vonalból; jelenleg csak a felderítésben és az ellátásban vesznek részt.

Ezzel párhuzamosan Luis Moreno Ocampo, a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze bejelentette, bizonyítékok vannak arra, hogy a Kadhafi-rezsim már azelőtt tervezgetett büntető akciókat a civil tüntetők ellen, hogy a tunéziai és egyiptomi példa nyomán szervezett demonstrációk forradalommá szélesedtek volna. Bizonyítékaink vannak rá, hogy Tripoliban részletes tervek születtek a tüntetések megfékezésére. Ezek között első helyen a könnygázzal történő oszlatás szerepelt, de ha az kudarcot vallott volna, a tömegbe lövetés volt a következő opció – közölte a tisztviselő, aki a várakozások szerint rövidesen elfogatóparancsot ad ki Kadhafi, fiai és a rezsim belső körét képező politikusok ellen.

Líbiában egyébként vita alakult ki a repüléstilalmi zónát, a rezsim elleni légicsapásokat és a fegyverembargót felügyelő NATO és a felkelők között; ez utóbbiak azzal vádolják az észak-atlanti szervezetet, hogy az eddig is rendkívül heves harcokat megélt Miszráta körül nem lépnek fel kellő eréllyel Kadhafi erői ellen. Órákat késik a válasz, amikor arra kérjük a NATO-t, hogy bombázza a támadók állásait – panaszolta a felkelők egyik katonai vezetője. Abdel Fattah Juniwsz szerint még egy hét késlekedés, és az ellenzék kezén lévő egyedüli jelentős nyugati város elesik. Válaszul a vádra Carmen Romero NATO-szóvivő szerdán az AFP francia hírügynökségnek azt mondta, Miszráta az első számú prioritás az észak-atlanti szervezet számára.

A légicsapások nélkül a gyengén szervezett és felszerelt felkelőknek nem sok esélyük van a reguláris hadsereg ellen. Bár ennek csapásmérő erejét a márciusban kezdődött nyugati légi offenzíva mintegy harmadával csökkentette, muníció bőven maradhatott még, a hadsereg ugyanis az „élő pajzs” stratégia jegyében szívesen tartja harci felszerelését és állomásoztatja katonáit a civilek lakta körzetekben – az ingerültség mellett ez meglehetős zavart is szül a NATO-ban.

A szárazföldi erőviszonyokat jól jellemzi, hogy keleten a front újra Azsdabíjáig szorult vissza, amely 160 kilométerre van az ellenzéki átmeneti kormány központjától, Bengázitól. Azsdabíjánál a felkelőket az elmúlt 24 órában folyamatos támadta a líbiai nehéztüzérség; helyszíni jelentések szerint az összecsapások már a város határán zajlanak.