Kadhafi már menekül?
Előbbiek azt állítják, hogy a nyugatról támadó egységeik megközelítették Kadhafi bunkerét, míg a líbiai vezető fia, Szaif al-Iszlam szerint a kormánycsapatok visszaverték a lázadókat, s cáfolta, hogy apja hamarosan feladná magát. Az ellentmondó hírek közepette alighanem azoknak a szemtanúknak érdemes hinni, akik szerint Kadhafi hamarosan elveszíti a talajt a lába alól.
A szombat este indított Szirén Akció sikere érdekében egyeztetnek egymással az Átmeneti Nemzeti Tanács, illetve a Tripoliban és annak környékén harcoló felkelők. Az Átmeneti Nemzeti Tanács szóvivője szerint a NATO-t is bevonták az akcióba.
A milánói Corriere della Sera is azt írta vasárnapi internetes kiadásában, hogy Kadhafi családjával együtt elmenekült a harcok sújtotta líbiai fővárosból, s pillanatnyilag Líbia egyik, Algériával szomszédos régiójában tartózkodik. Az olasz lap szerint ez azt bizonyítja, hogy a Szirén Akció sikeres volt, amelynek legfőbb célja éppen Kadhafi elszigetelése, illetve menekülésre kényszerítése volt. Az al-Dzsazíra arab nyelvű hírtelevízió eközben heves harcokról adott hírt Tripoliból, amelynek során a kormányerők 31 katonáját megölték, 42-t pedig fogságba ejtettek. Az említett hírtelevízió ugyanakkor idézte Mussa Ibrahim kormányszóvivőt is, aki cáfolta a lázadók harci sikereit, hangoztatva, hogy „elégséges bátor katonájuk van Tripoli megvédésére”. Tény, hogy azok a külföldiek – főleg britek, de más nemzet állampolgárai is vannak közöttük –, akik mind mostanáig a líbiai fővárosban maradtak, vasárnap megpróbálták Málta irányába elhagyni a líbiai fővárost, de a heves harcok miatt a hajójuk nem tudott kifutni a kikötőből.
Szombat reggel még semmi jele nem volt annak, hogy karnyújtásnyira lehet a felkelők győzelme. Sőt, a párizsi Le Monde helyszíni tudósításban számolt be arról, hogy a felkelők kénytelenek voltak visszavonulni a stratégiai jelentőségű olajkikötő, Brega ipari övezetéből. A lázadók ugyan azzal magyarázták visszavonulásukat, hogy ilyen módon szerették volna megóvni az ipari berendezéseket a kormányerők bombatámadásaival szemben, de alighanem Kadhafi katonáinak eltökéltsége is szerepet játszhatott ebben. A felkelők fővárosától, Bengázitól 240 kilométerre dél-nyugatra fekvő Brega az elmúlt félév során többször is gazdát cserélt, de a NATO-légierő által támogatott lázadók július végén elfoglalták.
Másfelől viszont a kormányerők növekvő pánikhangulatára utalt, hogy Kadhafi egykori jobbkeze, a rezsim második emberének számító Abdesz-Szálem Dzsallúd szombaton Olaszországba menekült. A Jana hivatalos líbiai hírügynökség ugyan kisebbíteni akarta a hír jelentőségét, amikor azt írta, hogy a szívbeteg Dzsallúd már a ’90-es évek elején visszavonult a politikától, de tény, hogy a magas rangú katonatiszt 1969-ben Kadhafi oldalán részt vett az államcsínyben és évtizedeken keresztül magas tisztségeket töltött be. Dzsallúd Rómából – az al-Dzsazira katari hírtévé útján – arra szólította fel Kadhafi törzsét, hogy tagadják meg a „zsarnokot”, Tripoli lakosságát pedig arra biztatta, hogy keljen fel a líbiai vezető ellen. Egy másik líbiai politikus, az olajminiszter, Omran Aboukra is úgy határozott, hogy nem tér vissza hazájába. Aboukra még júniusban vett részt az OPEC-államok minisztereinek értekezletén, s azóta Tuniszban tartózkodik.
A legfrissebb hírek szerint a NATO repülőgépei vasárnap délután Tripoli központját bombázták, azt a városrészt, ahol Moammer Kadhafi ezredes vezetési központja található. Áldozatokról, illetve anyagi károkról egyelőre nem érkeztek hírek.
A Magyarországon tartózkodó nagykövettől, Marton Bélától származó információnk szerint – aki az EU-országok, valamint az Egyesült Államok és Kanada diplomáciai képviseletét is ellátja Tripoliban – a magyar nagykövetség épülete és a diplomáciai képviseletet jelenleg ellátó ügyvivő, Galli László is sértetlen. A nagykövet a misszióvezetők augusztus végén esedékes értekezlet után, előreláthatólag szeptember elején tér vissza állomáshelyére.