Szinte minden katonai lépést meg lehet tenni a Líbia feletti repülési tilalom betartatása érdekében: támadásokat lehet intézni líbiai légvédelmi lokátorok, repterek és légelhárító egységek ellen – mondta lapunknak Valki László nemzetközi jogász az ENSZ BT csütörtök éjjel elfogadott, 1973-as határozatáról.

A BT ráadásul  újszerű döntést hozott abban a tekintetben, hogy a beavatkozó csapatoknak minden fegyveres eszközzel meg szabad védeniük a polgári lakosságot. Ez csaknem korlátlan felhatalmazást jelent, hiszen a beavatkozók maguk dönthetik el, hogy mely Kadhafi-párti erő hajt végre vagy tervez olyan katonai akciót, amely a polgári lakosság ellen irányul. Ezt a mandátumot talán csak a Szaddám kuvaiti agressziója ellen 1991-ben vívott háborút megelőző, szintén széles körű  felhatalmazáshoz lehetne hasonlítani.

Igaz, attól eltér a mostani határozat annyiban, hogy kifejezetten kimondja: szárazföldi erőkkel nem lehet beavatkozni a líbiai polgárháborúba. Arra sem ad felhatalmazást, hogy a szövetségesek megpróbálják eltávolítani Kadhafit a hatalomból A koalíciós csapatok viszont addig folytathatják az akcióikat, amíg úgy találják, hogy erre szükség van a civil lakosság védelmében. Ez akár Kadhafi erőinek teljes megsemmisítéséig vagy megadásáig is eltarthat.    

Valki szerint a Líbia elleni hadművelet teljesen legitimnek tekinthető nemzetközi jogi szempontból, ellentétben mondjuk Szerbia 1999-es bombázásával, amelynél hiányzott a BT jóváhagyása. Kadhafi viszont osztozhat Szlobodan Milosevics egykori jugoszláv elnök sorsában. A Biztonsági Tanács előző határozatával a Nemzetközi Büntetőbíróság elé utalta a líbiai vezetők ügyét, így ha sikerül őt élve elfogni, akkor Hágába szállítanák, éppúgy, mint korábban Milosevicset vagy Charles Taylor egykori libériai elnököt. Bár a bíróság halálos ítéletet nem hozhat, minden mást igen: Kadhafi maga is tudja, hogy valószínűleg soha többé nem bocsátanák szabadon.