A FAZ Lopakodó oligarchizálódás címmel közölte Karl-Peter Schwarz írását, aki a kelet-közép-európai térségben 1989 óta kibontakozott gazdasági változásokat összefoglalva kiemelte, hogy a növekedési rátára és a külkereskedelmi mérlegre összpontosító "csőlátás" fókuszából kimarad a 2008-2009-es válságévek óta jelentősen megmutatkozó "negatív trend", amelyet Orbán Viktor után "az illiberális demokráciába vezető útnak" lehet nevezni.

A FAZ szerzője szerint "Orbán rendszere politikailag egy plebiszcitárius diktatúra vonásait mutatja", a gazdasági modellje viszont a "kínai, orosz és török példát követő államkapitalizmus". "Enyhébb formában" hasonló fejlemények tapasztalhatók máshol is Közép-Európában.

Hozzátette, hogy a térségben már hosszabb ideje zajlik a "lopakodó oligarchizálódás", ami a kormányok, pártok és olyan vállalkozók szoros kapcsolatának következménye, akik a "politikailag irányított privatizáció során hatalmas vagyont halmoztak fel".

Megjegyezte, hogy az utóbbi tíz évben számos korrupciós botrány mutatott rá arra, hogy az ideológia és politikai program alapján meghatározott pártok "gyorsan erodálódnak" és egyre inkább alárendelődnek befolyásos konszernek érdekeinek.
Oroszországgal ellentétben - ahol az oligarchák alávetik magukat Putyin "titkosrendőri rezsimjének" - a kelet-közép-európai posztkommunista államokban az oligarchák hajtják uralmuk alá az államot - írta Karl-Peter Schwarz, hozzátéve, hogy az oligarchák érdekeinek "a külpolitika és külgazdaság-politika beszűkülése" felel meg. Ennek tulajdonítható, hogy a kormányok "kelletlenül" bírálták a Krím annektálását és a kelet-ukrajnai orosz "inváziót", és főleg arra törekedtek, hogy hátráltassák az Oroszország elleni szankciókat.

A beutazási tilalmat nem csak Budapesten értelmezik üzenetként

A liberális Süddeutsche Zeitung a Déli Áramlat földgázvezeték ügyéről közölt cikket. Orbán Viktor Moszkva közelségét keresi című írásában Cathrin Kahlweit kiemelte, hogy a kormányfő fel akarja gyorsítani a Déli áramlat megépítését, és ezzel "szembehelyezkedik Brüsszellel". A szerző megítélése szerint a földgázszállító-vezeték építési engedélyének megszerzésére vonatkozó keddi jogszabály-változtatás "csak egy a több barátságos gesztus közül, amelyekkel az EU-val szemben kritikus Orbán Moszkva közelségét keresi".

Ez "nemcsak Brüsszelt, hanem Washingtont is zavarja" - tette hozzá, felidézve egyebek között a paksi bővítés ügyét és Orbán Viktor nyári tusnádfürdői beszédét. Az amerikai beutazási tilalom ügyére kitérve hangsúlyozta, hogy Washington lépését "nem csak Budapesten" értelmezik üzenetként, amely arról szól, hogy "Orbán Oroszország-barát politikájának véget kell érnie".

Juncker kényszerítse lemondásra Navracsicsot!

Orbán Viktor kormánya a tekintélyelvűség felé csúszik, kihívást intéz az Európai Unió (EU) alapértékei ellen, és megússza ezt - olvasható a The International New York Times című lap szerkesztőségi cikkében.

Az újság szerint október 22-én az Európai Parlament megtámogatta az Orbán-kormány tekintélyét, amikor egy sor biztosjelölt között jóváhagyta Navracsics Tibor bevételét is az Európai Bizottságba. A lap utal arra, hogy Orbán a nyáron azt mondta, "illiberális" állammá akarja tenni Magyarországot, példaként Oroszországot, Törökországot és Kínát említve, s hogy kormánya támogatja a magyar etnikai nacionalizmust, táplálva az antiszemitizmust és a romaellenes előítéleteket.

Szó van a cikkben a 2010-ben hozott médiatörvényről, annak hatásairól, az internetadó nemrég meglebegtetett ötletéről és az orosz Déli Áramlat földgázvezetékkel kapcsolatos törvényről is.

A szerkesztőségi cikk azzal zárul, hogy az antidemokratikus politika miatti aggodalom langyos kifejezései helyett az Európai Uniónak át kellene térnie Magyarország szankcionálására, Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének pedig hatalmát érvényesítve lemondásra kellene kényszerítenie Navracsicsot. Ha e lépések nem történnek meg az Orbán-kormánnyal szemben, az lemondás az EU alapjait jelentő értékekről - olvasható a szerkesztőségi cikkben.

Kaczynskinak már nem Orbán a példaképe

A Gazeta Wyborcza című lengyel baloldali liberális napilap szerint Jaroslaw Kaczynski, a fő ellenzéki párt, a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) vezetője már nem tekinti Orbán Viktor magyar miniszterelnököt példaképének.

Michal Kokot publicisztikájában felidézi, hogy Kaczynski a számára vereséggel végződő 2011-es parlamenti választások után fogadkozott, hogy "lesz még Budapest Varsóban", és számos alkalommal fejezte ki csodálatát a magyar miniszterelnök iránt, akinek egyes intézkedéseit pártja választási győzelme esetén maga is be akarta vezetni.

Amióta az ukrajnai válság kapcsán Magyarország oroszbarát húrokat pengetett, Kaczynski már nem tekint Budapestre példaként - írta. Orbán bírálta az Oroszország elleni szankciókat, sőt - a lengyel szerző állítása szerint - még azt is sejtette, hogy a nagyszámú magyar kisebbség által lakott Kárpátalját visszacsatolhatják Magyarországhoz.

Bár a PiS vezetőjének imponálnak a tekintélyelvű hajlamokkal rendelkező vezetők, a szerző szerint a lengyel társadalom eltér a magyartól, ez egy erős civil társadalom, amely képes megvédeni magát a hatalomnak való alárendeltségtől. Ezért szerinte Kaczynskinak és körének új példakép után kell néznie.