Ahogy a Guardian írja, a következő néhány nap még „érzelmi és jogi hullámvasút” lesz Kimberly McCarthy számára. Ha a hatóságok az utolsó – öt hónapon belül a harmadik – beadványt is elutasítják, az ötvenkét éves afroamerikai nő lehet Texasban az 500. ember, akit kivégeznek azóta, hogy 1976 óta az Egyesült Államokban újra lehet halálbüntetést végrehajtani.

McCarthyt az egyik fehér szomszédja, az akkor 71 éves Dorothy Booth meggyilkolásáért ítélték halálra még 2002-ben, ügyvédje azonban most azt állítja, hogy a dallasi pert rasszista diszkrimináció kísérte végig. Maurie Levin – aki január óta McCarthy jogi tanácsadója – emiatt beadvánnyal fordult a texasi fellebbviteli törvényszékhez. Ebben a beadványban szerepel, hogy bár a per helyszínén, Dallas Countyban a fehérek aránya 69, a feketéké 23 százalék, az esküdtszék 12 tagja közé végül mindössze egyetlen afroamerikai került be. (A 64 esküdtjelölt között is csak négy afroamerikai volt.) Levin szerint az ügyészek szántszándékkal állították össze úgy az esküdtszéket, hogy a testületben véletlenül se tükröződjön a környék társadalmi összetétele, és hogy védencét semmiféleképpen ne nyilváníthassák ártatlannak. Ebben – érvel Levin – hallgatólagos partner volt McCarthy akkori ügyvédje is, akinek ugyan lett volna beleszólási joga, a „kiáltó” rasszista diszkrimináció ellenére egyszer sem emelt kifogást az esküdték összetételével szemben. A beadvány erre hivatkozva McCarthy halálos ítéletének a felfüggesztését kéri.

Texasban nagy múltra visszatekintő hagyománya van a szegregációnak és a hasonló faji diszkriminációnak. A Guardian ennek példájaként többek között egy 1963-as jogi útmutatóból idéz, amely arra inti az ügyészeket, nehogy „zsidókat, négereket, digókat (sic!), mexikóiakat” vagy más kisebbségek bármely tagját megválasszák esküdtnek, függetlenül attól, hogy mennyire gazdagok vagy képzettek. Ezt a gyakorlatot ma, évtizedek múltán is sokan követik: az egyik helyi lap, a Dallas Morning News 2005-ben cikkezett arról, hogy a texasi ügyészek kétszer annyi jogosult fekete jelöltet utasítanak el az esküdtek kiválasztásakor, mint ahányat a fehérek közül kiszűrnek.

McCarthy halálbüntetésének a végrehajtására idén már kétszer is kijelöltek időpontot, ám a kerületi bíró mind a két esetben a kivégzés felfüggesztése mellett döntött – először a kivégzés napján, január 29-én. Azután, hogy 1976 óta újra lehet, Texas 1982-ig várt az első kivégzéssel: Charles Brooks, Jr. az első elítélt gyilkos volt a világon, akin méreginjekcióval hajtották végre a halálbüntetést. Texasban McCarthy most az ötszázadikként követheti őt.