Az ausztrál állampolgárságú aktivistát két nő vádolja erőszakkal Svédországban. Assange állítólagos első áldozatának ügyében augusztus 19-én azonban elévülnek a vádak - közölte a The Times szerdán svéd ügyészségi tájékoztatásra hivatkozva szerdán.

A svéd ügyészség több évig elutasította, márciusban viszont felajánlotta, hogy jobb megoldás híján Ecuador londoni nagykövetségén kérdezné ki Assange-t. Az aktivista elfogadta az általa már régóta szorgalmazott javaslatot, amelyhez Ecuador beleegyezésére is szükség van. A WikiLeaks szóvivője szerint a svéd hatóságok időhúzásból vártak szinte az utolsó pillanatig a javaslattal.

A The Guardian úgy tudja, Svédország csak májusban kezdeményezte hivatalosan az eljárást a dél-amerikai országnál. A WikiLeaks alapítójának kikérdezése június 17-én kezdődött volna, de a svéd és az ecuadori hatóságoknak a folyamat lassúsága miatti kölcsönös vádaskodásából fakadóan mind a mai napig nem került rá sor. A lap legfrissebb hírei szerint Svédország csütörtökön újra felvetette a tárgyalások lehetőségét, amelyet Ecuador hétfőn elfogadott. Megállapodás mindazonáltal egy ideig még biztosan nem születik az újság által megszólaltatott források szerint.

Svédország mellett Nagy-Britannia is Ecuadortól vár megoldást az ügyre, Londonnak ugyanis eddig 12 millió fontba került Assange megfigyelése. Az aktivista ellen európai elfogatóparancs van érvényben, így ha elhagyná a diplomáciai képviselet épületet, azonnal letartóztatnák. A dél-amerikai állam azonban többször is jelezte, hogy támogatja a WikiLeaks alapítóját, így szakértők szerint valószínűtlen, hogy véget vetne védelmének.

Assange támogatói hangsúlyozzák, hogy az aktivista ellen hivatalosan egyetlen országban sem emeltek vádat, és szerintük az a valószínűtlen, hogy a férfi további öt évig a nagykövetségen marad. "Eljött az ideje, hogy véget vessünk ennek" - mondta a The Timesnak a WikiLeaks szóvivője, Kristinn Hrafnsson.

Az elévüléssel kapcsolatban a The Times idézte az általa AA-ként emlegetett első állítólagos áldozat jogi képviselőjét, aki szerint ügyfele egyfelől azt szeretné, ha Julian Assange felelne az ellene felhozott vádakra, és felelősségre vonnák őt, másfelől viszont megkönnyebbült, hogy nem kell kiállnia a bíróság elé.

A nő azzal vádolja a WikiLeaks alapítóját, hogy 2010-ben, amikor az aktivista négy napig nála lakott stockholmi lakásán, a férfi erőszakoskodott vele szexuális együttlétük során. A második vád szerint Julian Assange szex közben szándékosan elszakította az óvszert, amelynek használatához a nő ragaszkodott, a harmadik szerint néhány nappal később szexuálisan zaklatta őt.
E vádak elévülési ideje öt év, a másik állítólagos áldozat viszont nemi erőszakkal vádolja a férfit, ez pedig tíz évig nem évül el. A nő szerint Assange szintén 2010-ben egy együtt töltött éjszaka után erőszakolta meg őt.

A WikiLeaks alapítója elismeri, hogy mindkét nővel volt kapcsolata, a bűncselekményeket viszont tagadja. A férfi attól tart, hogy Svédországnak való kiadatása egyben azt jelentené, hogy az ottani hatóságok átadják az Egyesült Államoknak, ahol felelősségre akarják vonni amiatt, hogy a WikiLeaks kiszivárogtatott 250 ezer titkos amerikai diplomáciai iratot.