Jóléti fordulatot ígérnek a szocdemek Svédországban

Kormányváltás lehet Svédországban a vasárnapi parlamenti választások nyomán. A szocdemek és a zöldek akár kisebbségben is kormányozhatnak. A nagy meglepetést a szélsőjobboldali-populista, a neonáci miliőből indult Svéd Demokraták akár tízszázalékos eredménye okozhatja.
A stockholmi Strandvagen. Még jobb életre vágynak
A stockholmi Strandvagen. Még jobb életre vágynak
Duncan Maxwell / AFP

Eredeti szakmája hegesztő, a befolyásos vasasszakszervezetben szocializálódott. Kevés (nagy)politikai tapasztalata van, parlamenti képviselő se volt. Sokak szerint ezért is ígér túl sokat Stefan Löfven, a svéd szociáldemokraták vezére és kormányfőjelöltje, és vállalásait aligha tudja valóra váltani. Mégis azt bizonygatja, a szeptember 14-én parlamenti választások elé néző 9,7 millió lakosú Svédországnak még erősebb jóléti államra van szüksége.

Visszatérne ahhoz az állapothoz, ami az ő életét is meghatározta. A szegény körülmények közül származó Löfven apja korai halála után nevelőszülőkhöz került. Munkásgyerekként szakmát tanulhatott, majd felszállhatott a felemelkedést nyújtó „társadalmi liftre”. A felvonó pedig a jelek szerint egészen a miniszterelnöki posztig repítheti a széles orráról és huncut mosolyáról ismert pártvezért, akit 2012 januárjában választottak meg a szocdemek élére.

Igaz, a hivatalban lévő kormányfő, a konzervatív Mérsékelteket irányító Fredrik Reinfeldt sokat lefaragott a hátrányából. A Reinfeldt vezette négypárti kormánykoalíció a közvéleménykutatások szerint már csak négy százalékkal marad el a szocdemektől és a zöldektől. A felzárkózást többen azzal magyarázzák, hogy a 49 éves Reinfeldt a várakozásokhoz képest sokkal keményebbnek és sikeresebbnek tűnt a vitákban. – Olyan stílusban, hangnemben nyilvánult meg, ami az amerikai elnökválasztási kampányt idézte – mondta lapunknak Stig-Björn Ljunggren, stockholmi politikai elemző.

Ljunggren szerint a nyolcéves Reinfeldt-korszak után a svédek változást akarnak. A mérsékelt párti politikus agresszivitását is az indokolhatja, hogy érzékeli: fogy körülötte a levegő. Pedig történelmi tettet hajtott végre, amikor 2006-ban megtörte a szociáldemokraták hetvenéves uralmát. Hozzá is látott a szociális kiadások lefaragásához, a segélyek megkurtításával igyekezett minél több embert visszaterelni a munkaerőpiacra, illetve kiejteni az ellátórendszerből.

A megszorításokhoz indokot szolgáltatott a gazdasági válság is, a krízist a svéd gazdaság végül viszonylag jól átvészelte. A gazdasági növekedés az állások számának bővülésében is tetten érhető. A munkanélküliség nyolcszázalékos – e mutató Dél-Európához mérten alacsony, svéd viszonyok közepette viszont még mindig magas. Különösen sok fiatalnak, pályakezdőnek nehéz elhelyezkednie.

Ha a szocdemek és a zöldek alakítanak majd (kisebbségi) kormányt, Ljunggren szerint elsősorban arra fognak költeni, hogy több munkahelyet teremtsenek a közszférában, illetve támogassák az alternatív energiatermelést és javítsák a közoktatást. Az adóemelés sem kizárt, Reinfeldt adócsökkentésével a középosztály és az annál feljebb lévők jártak jól, viszont sokkal kevesebb jutott az iskolarendszerre. Svédország vissza is csúszott a PISA-rangsorban: míg az OECD-országok átlaga 500 pont volt, a svéd tanulók 491 pontot értek el.

A külföldi sajtó a legnagyobb figyelmet azonban a szélsőjobboldali-populista Svéd Demokraták (SD) előretörésének szenteli. A felmérésekben 10-11 százalékos támogatottsággal bíró, így történelmi siker elé néző párt „mélybarna” gyökerei az újnáci-szkinhed mozgalmakig nyúlnak vissza. A Svéd Demokraták – a „rendes embert” alakító 35 éves Jimmie Akesson vezetésével – igyekeznek szabadulni a múlttól, s elsősorban a bevándorlással és az Európai Unió-ellenességgel agitálnak.

Ljunggren szerint az SD 10-11 százalékában jelentős szerepet játszik, hogy a konzervatívok az elmúlt két évtizedben búcsút mondtak a korábbi nacionalizmusnak, és erőteljes EU-párti fordulatot hajtottak végre – a szabadon maradt nacionalista „Megállunk a magunk lábán!” szlogenre építkező terepet pedig átengedték a szélsőjobbnak, illetve a szélsőbalnak.

Svédországban a bevándorlás érzékeny téma: évente százezer embert fogadnak be, mostanság főleg Szíriából menekülőket. Az elmúlt két évben pedig Romániából érkezett – elsősorban roma – koldusok lepték el a nagyvárosokat, s a kéregetők hulláma az emberekben azt a látszatot kelti, hogy valami nem működik jól az országban. A bizonytalan közérzetet a Svéd Demokraták kíméletlenül meg is lovagolják.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.