Ellenzékből folyamatosan ostorozta az Európai Uniót és Brüsszel pénzügyi mentőcsomagjait, Görögországot alkalmatlannak nevezte az eurózóna-tagságra. Finnország új külügyminisztereként már másként kell beszélnie Timo Soininak, a jobboldali-populista Finnek pártja vezetőjének. – Egy dolog a retorika, más a valóság. A külpolitika nem fog lényegesen változni. Soini apróbb napi ügyekben fenntartja kritikus álláspontját, de alapvetően elfogadja az EU-s és euróövezeti tagságot, egyikből sem akar kilépni – mondta lapunknak Erkka Railo politikai elemző, a Turkui Egyetem oktatója.

Az új hárompárti koalíció kapcsán a külföld számára a legnagyobb meglepetést az euroszkeptikus, a bevándorlást korlátozni akaró 52 éves Soini külügyminiszteri kinevezése és a populista párt kormányzati szerepvállalása okozta. Főleg azért, mert a nacionalista, elsősorban a vidéken és a kispolgári rétegekben erős párt a jóléti állam megőrzése mellett kampányolt. Az áprilisi választásokon győztes Centrum Párt, valamint a Finnek pártja mögött harmadikként befutó liberális-konzervatív Nemzeti Koalíció egyértelműen a megszorításokkal a kampányolt. Mindkét politikai erő úgy gondolja, hogy a recesszióban lévő, tíz százalék feletti munkanélküliséggel küszködő gazdaságot csak a szociális kiadások, a közszféra lefaragásával lehet talpra állítani.

Egy sorban az új finn kormány. Juha Sipilä miniszterelnök (jobbról a második) mögött táskával az oldalán Timo Soini külügyminiszter Antti Aimo-Koivisto / Reuters

– A megszorítások elkerülhetetlenek, de súlyos hatással lesznek a társadalomra, tovább növelik a szociális-életszínvonalbeli különbségeket – vélte Railo az új kormányfő és a Centrum Párt elnöke, Juha Sipilä által bejelentett csomag kapcsán. Ennek értelmében 2019-ig négymilliárd, 2021-ig hatmilliárd euróval vágnák meg a szociális kiadásokat. Az intézkedések elsősorban az egészségügyet és az oktatást sújtják. Bizarr módon a megszorítások jelentős részét az új szociális és egészségügyi miniszternek, a Finnek pártjából érkezett Hanna Mäntylänek kell végrehajtania.

A lefaragások nem tépázták meg a magát gyakran „Mérnöknek” nevező Sipilä népszerűségét. Railo szerint sokan bíznak abban, hogy a sikeres számítástechnikai vállalkozóból lett politikus képes lesz ráncba szedni az 5,4 millió lakosú országot. Mintha egy bajba jutott óriáscéget kellene menedzselnie.

Finnország történetében nem a mostani az első megszorítócsomag. Az 1990-es évek elején, a Szovjetunió összeomlása után az északi ország gazdasága súlyos válságot élt át. Majd jött a főleg a Nokiához, a távközléshez és a számítástechnikához kötött fellendülés, amit a 2008-ban kirobbant globális gazdasági-pénzügyi válság, illetve a Nokia versenytársainak előretörése rombolt szét.

– Finnországban jó ideje téma az egyenlőtlenségek elleni küzdelem. Félő, hogy a megszorítások a középosztályt fogják tovább „darabolni”. Kérdés, hogy az oktatás és az egyetemek állami támogatásának visszavétele nem befolyásolja-e majd negatívan az ország nemzetközi versenyképességét – mondta lapunknak Welker Árpád Finnországgal foglalkozó történész, a Helsinki Egyetem korábbi oktatója. A részben Finnországban élő Welker felhívta a figyelmet arra is: Sipilä 1,5 milliárd eurós adókönnyítést helyezett kilátásba, ha a munkaadók és a szakszervezetek megkötik a „társadalmi szerződést”. Ez lényegében a munkaerőpiac átalakítását, a munkaidő növelését jelentené. Az új kormányfő meglengette a bunkósbotot is: ha nem lesz társadalmi szerződés, akkor további 1,5 milliárd eurós lefaragást kell a finneknek lenyelniük.

Soiniék kapcsán Railo és Welker azt hangsúlyozta: bár a formáció a nyugat-európai szélsőjobboldali pártok családjába tartozik, a Finnek pártja alapvetően vaskonzervatív, erősen vallásos agrárpárt. A bevándorlás, a menekültkérdés, a szexuális kisebbségek kapcsán politikusaik gyakran tesznek hajmeresztő nyilatkozatokat. Az igazságügyi tárcát irányító Jari Lindström például kijelentette: a legsúlyosabb életellenes bűncselekmények elkövetői esetében megfontolná a halálbüntetést. Több párttársa azonban kijelentette, hogy szó sincs a halálbüntetés visszaállításáról, a téma fel sem merült a koalíciós tárgyalásokon.