A levél szerint Irán nemrégiben felbocsátott ballisztikus rakétái atomtöltet hordozására is alkalmasak, s ez "ellentétes" a világszervezet tavalyi határozatával, amely kifejezetten tiltja ezt. A levél aláírói egyúttal felszólították az ENSZ BT-t, hogy vitassa meg, milyen "megfelelő válaszok" adhatóak Irán rakétakísérleteire.

A levelet az ENSZ-főtitkár mellett a spanyol ENSZ-nagykövetnek címezték, mert Spanyolország képviselője koordinálja a 2231-es számú BT-határozat végrehajtását és ellenőrzését.

A határozat a tavaly júliusban a Hatok nevű országcsoport (a BT öt állandó tagja és Németország) és Irán között létrejött atomalkut rögzíti. Ennek értelmében az iszlám köztársaságnak egyebek mellett nyolc évig tartózkodnia kell a nukleáris robbanófejek hordozására alkalmas ballisztikus rakéták tesztelésétől.

A BT nevük elhallgatását kérő diplomatái ugyanakkor kétségeiknek adtak hangot, hogy egyáltalán szükség van-e szankciókra. Részben azért is, mert a 2231-es számú határozat nyelvezete meglehetősen homályos, s ez lehetőséget ad a perzsa államnak a rakétakísérletekre.

Más nyugati diplomaták azon a véleményen vannak, hogy a rakétakísérletek ugyan "szembemennek" az ENSZ határozatával, ám alapjában véve nem sértik meg az Iránnal kötött nukleáris egyezményt. A vétójoggal rendelkező Oroszország és Kína is világossá tette, nem támogat semmiféle új szankciót Irán ellen.

Irán mindig tagadta, hogy kapcsolat volna ballisztikus rakétái és támadott nukleáris programja között. A júliusi megállapodás értelmében nukleáris programja szigorú korlátok közé van szorítva, és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) rendszeresen ellenőrzi.