Alexander Stubb így köszönte meg párttársainak, hogy bizalmat szavaztak neki a Nemzeti Koalíciós párt élén. REUTERS/Jussi Nukari/Lehtikuva

Amikor külügyminiszterré, majd Európa-ügyi miniszterré nevezték ki, Finnországban sokan megjósolták, hogy a mindig mosolygós, mindig magabiztos Stubb meg sem áll a miniszterelnöki székig. A jóslat valóra vált: miután Jyrki Katainen finn kormányfő a napokban lemondott (a hírek szerint EU-biztosnak készül), a Nemzeti Koalíciós Párt a 46 éves Stubbot választotta új elnöknek és ezzel Katainen utódjának.

Szuperhősként is szokás leírni Alexander Stubbot, aki kiválóan golfozik (golfösztöndíjjal tanult egy amerikai egyetemen), s rendszeresen részt vesz triatlonversenyeken és maratoni futásokon. A sport szeretete családi örökség: svéd ajkú apja, Göran Stubb éveken át a finn jéghokiszövetség elnöke volt. A kétnyelvűséget szintén otthonról hozta az újdonsült kormányfő, aki az anyjától tanult meg finnül.

Mikor volt minderre ideje? – merül fel a kérdés Stubb önéletrajza kapcsán. Az állandó politizálás és sportolás mellett jó néhány könyvet is írt EU-s témákról, s közben családot alapított. Felesége Suzanne Innes brit ügyvéd, aki egy fiúval (Oliver Johan) és egy lánnyal (Emilie) ajándékozta meg. Doktorált is, méghozzá nem akárhol (London School of Economics), és a tanulmányait is több ország tekintélyes intézményeiben folytatta: politikatudományból diplomázott Amerikában, majd francia nyelvből a párizsi Sorbonne-on, utána európai ügyekből a belgiumi College of Europe-ban. A svéd és a finn mellett folyékonyan beszél angolul, franciául és németül.

Megrögzött EU-párti, ami nem feltétlenül előny az euroszkeptikus Finnországban, sőt vannak ennél is vitatottabb elképzelései. „A cél a nemzetbiztonságot erősíteni, és részt venni a döntéshozatalban, ezt pedig NATO-tagként tudjuk a legjobban megtenni” – nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek. Az ukrán válság kitörése óta még erőteljesebben győzködi a közvéleményt a NATO-csatlakozás előnyeiről, csakhogy felmérések szerint a finnek többsége nem ért egyet vele. Ezt részben a földrajzi helyzet magyarázza: Finnországnak 1300 kilométernyi közös határa van Oroszországgal, amely ellenzi a NATO-bővítést.

Szüksége lesz Alexander Stubbnak az önbizalmára és a fittségére a finn gazdaság talpra állításához is. A gazdasági növekedés mostanában a nullához közelít, vagy mínuszba csúszik át (2014 első negyedévében mínusz 0,4 százalék volt), az államadósság pedig az idén átlépi az EU által meghúzott határt (a GDP hatvan százaléka), emiatt Finnország elveszítheti a „tripla A” adósbesorolást.

Laza és jó fej – mondják a hívei. Nagyképű, és mindig mindent jobban tud – panaszkodnak a bírálói (akik közül, állítják a hívek, sokan titokban csodálják). Annyit még az ellenségei is elismernek, hogy Stubb – aki most az új kormány megalakításáról tárgyal a koalíciós pártokkal – figyelemre méltó nemzetközi kapcsolatrendszert alakított ki. Dolgozott EP-képviselőként, képviselte a finn kormányt a nizzai EU-alapszerződésről szóló tárgyalásokon, és tanácsadóként segítette Romano Prodi (akkori) európai bizottsági elnököt.

S még egy jó pont. A túláradó önbizalomhoz – jegyzi meg a Helsingin Sanomat című lap – önirónia is társul. Amikor egy riporter úgy írta le Stubbot, mint „lapátfogú fiatalember, aki egy jókedvű mókushoz hasonlít”, a politikus bóknak vette a jellemzést, és feltüntette a saját honlapján is. A mosolyt még ez sem fagyasztotta le az arcáról.