Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter közölte, hogy az angolszász országokba bevált „community policing” osztrák változatáról, a településbarát rendőrségi munkáról van szó, s a cél a lakosság megingott biztonságérzetének javítása.

A program részeként városi biztonsági tanácsot állítanak fel, amelynek tagjait a polgármester jelöli ki vagy a közösség tagjai választják meg. A tanácshoz kapcsolódnak a „polgárbiztosok”, olyan önkéntesek, akik segítik a rendőrség munkáját, s tájékoztatják akcióikról a lakosságot. „Semmiképpen sem civil erőszakszervezetről van szó – így a néppárti belügyminiszter –, ennek monopóliuma az államé marad.” Mikl-Leitner szerint a „közösen biztonságos” program gondolata előbb vetődött fel, mint a tavaly 100 ezer ember érkezésével járó menekülthullám.

Az amerikai „community policing” merőben eltér a mostani osztrák kezdeményezéstől – mondják a szakértők –, a tengerentúlon a rendőrség szociális szolgáltatásokat is nyújt, s felelősséggel tartozik az általa védett közösségnek. A polgári biztosok feladata ott elsősorban a rendőri munka ellenőrzése.

A salzburgi demokráciakutató, Markus Pausch szerint Ausztria a a totalitárius állam felé mozdul. A politológus a Der Standardban írt cikkében ide sorolja a belügyminisztérium által kitalált polgári biztosi rendszert, az egyes vallások betiltására javasolt elképzeléseket, a német nyelvnek az iskolai szünetben is kötelező használatát vagy azt az elképzelést, hogy az óvodás gyerekek német verseket, mondókákat magoljanak be.