– Katonáink azokra lőttek, akikre szükséges volt, de azokra nem, akikre nem volt szükséges – hangoztatta Askenázi a testület előtt. Ő a harmadik tanú Benjámin Netanjahu kormányfő és Ehud Barak védelmi miniszter után, akinek a vallomását meghallgatta az izraeli vizsgálóbizottság a május 31-i katonai akcióról, amelyben kilenc palesztinbarát török aktivista életét vesztette. A vezérkari főnök szerint a katonák higgadtságról és bátorságról tettek tanúbizonyságot. A kommandó tagjainak az élete azonban veszélybe került, ezért kivételes módon, a kialakult helyzetnek megfelelően cselekedtek - mutatott rá.

Askenázi panaszkodott arra, hogy a hírszerzési jelentések nem voltak tökéletesek az akció előtt, és a művelet nem úgy alakult, ahogy előre eltervezték. Hajszálon múlott, hogy nem mérgesedett el még inkább a helyzet - fűzte hozzá.  A vezérkari főnök a hadsereg egyik belső vizsgálata alapján összeállított korábbi jelentésben leszögezte, hogy sem ő, sem a szakértők nem bukkantak mulasztásra vagy nemtörődömségre utaló nyomokra, de hibák becsúszhattak, amelyeket a jövőben ki kell küszöbölni. Askenázi öt izraeliből és két, szavazati joggal nem rendelkező külföldi megfigyelőből álló vizsgálóbizottság előtt tanúskodott az incidens ügyében. Az eset nagy nemzetközi felháborodást váltott ki, s a Gázai övezet izraeli blokádjának enyhítéséhez vezetett.

Törökország az izraeli vizsgálóbizottság felállítása után azt hangsúlyozta, hogy a belső nyomozás nem számít, ugyanis Izrael nem játszhatja egyszerre a vádlott, az ügyész és a bíró szerepét. Az ENSZ két fórumon indított vizsgálatot a gázai segélyhajók ügyében. A Geoffrey Palmer volt új-zélandi miniszterelnök vezette, mindkét fél egy-egy képviselőjét magában foglaló bizottság kedden kezdte meg munkáját New Yorkban, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa pedig független nyomozást folytat majd izraeli részvétel nélkül.