A képviselők "úgy hoznának törvényeket, hogy nincs legitimációjuk az államhatalom gyakorlására és a miniszterelnök megválasztására. Ennek az agyrémnek minél hamarabb véget kell vetni" - nyilatkozta a Kyodo hírügynökségnek Maszunaga Hidetosi ügyvéd, az egyik felperes.

A perek előzménye, hogy a japán legfelsőbb bíróság korábbi ítéleteiben a 2009-es alsóházi és a 2010-es részleges felsőházi választásokat is alkotmányellenesnek minősítette a választókörzetek méretei közötti eltérések miatt. Ennek ellenére egyik voksolás eredményét sem érvénytelenítette, csupán az alkotmányellenes helyzet felszámolására szólította fel a törvényhozást.

Habár a parlament novemberben elfogadta a választási körzetek módosítására vonatkozó törvényt, az nem lépett életbe a mostani voksolás időpontjáig.

A vasárnapi szavazáson így Kócsi hármas körzetében 204 ezer, míg Csiba négyes körhetében 495 ezer szavazat kellett egy parlamenti mandátum megszerzéséhez, ami 2,43-szoros különbség. Az előző, alkotmányellenesnek nyilvánított voksoláson 2,3-szoros volt a legnagyobb eltérés.

A pereket kezdeményező jogászok egyik csoportja 14 felsőbíróságon is beadta keresetét, amelyben összesen 27 választási körzet eredményeinek eltörlését kérik. A másik felperesi csoport Hirosimában két választókörzet eredményét akarja semmissé nyilváníttatni, és további pereket is fontolgat.