Sarkozy elégedett az eredménnyel Christian Hartmann / Reuters

JOBBOLDALI GYŐZELEM „A franciák tömegesen elutasították Francois Hollande politikáját” – közölte diadalittasan Nicolas Sarkozy volt köztársasági elnök, a legnagyobb jobboldali párt, a Népi Mozgalom Uniója (UMP) vezére. S valóban, az UMP a megyei tanácsok kétharmadának irányítását szerezte meg a vasárnapi helyhatósági voksoláson, és ezzel egyértelmű győzelmet aratott. Nem világos viszont, hogy Sarkozy magáénak tudhatja-e ezek után a jelöltséget a 2017-es elnökválasztáson. Míg az exállamfő keményvonalas álláspontot képvisel bevándorlásügyben, keresztény örökségről és egységes francia nemzetről szónokol, addig fő vetélytársa, Alain Juppé egykori miniszterelnök mérsékeltebb politikát folytatna. Juppé szorgalmazta a centrista pártokkal (UDI, MoDem) kötött választási szövetséget is, amely nélkül az UMP nem lett volna ilyen sikeres.

BALOLDALI VISSZAESÉS „A szélsőjobboldal erős, túlságosan is erős, a végeredmény kihívás minden demokratának. A politikai tájkép tartós átalakulásának jele ez” – ismerte el Manuel Valls kormányfő, miután a Szocialista Párt (PS) az általa irányított megyék felét elvesztette. Még keserűbbé teszi a vereséget, hogy baloldali bástyának számító térségekben is a jobboldal kerekedett felül.

Nem segíti a szocialistákat Francois Hollande rekordalacsony tetszési indexe sem. A köztársasági elnök népszerűsége átmenetileg emelkedett ugyan a Charlie Hebdo szatirikus hetilap elleni januári terrortámadás után, de ez már a múlté. Valls nem tudott mást ígérni, mint új intézkedéseket a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés beindítására.

SZÉLSŐJOBBOLDALI ELŐRETÖRÉS „Választásról választásra fejlődünk. Egységes erő jön létre: a Nemzeti Front, az UMPS-rendszerrel szemben” – jelentette ki Marine Le Pen, a rasszista, antiszemita és EU-ellenes mozgalom vezetője. A két nagy párt, az UMP és a PS rövidítéseinek összeolvasztásával arra utalt, hogy megszűnt Franciaországban a hagyományos kétpártrendszer, és alternatívát a Nemzeti Front kínálhat.

Noha a szélsőjobboldal egyetlen megye irányítását sem szerezte meg a helyhatósági voksoláson, az elsődleges célját elérte: mindenhol sok szavazatot kapott, azaz helyi szinten is megerősödött. A párt növekvő népszerűségét mutatja, hogy tavaly megnyerte az európai parlamenti választásokat és a szenátusba is bekerült. Az igazi kérdés most az, hogy Marine Le Pen bejut-e a 2017-es elnökválasztás második fordulójába, és ezzel megismétlődik-e a 2002-es politikai „rémálom”, amikor az államfői székért a jobboldalnak (Jacques Chirac) a szélsőjobbal (Jean-Marie Le Pen) kellett megküzdenie.