Koalíciós megállapodásra jutott öt jobboldali párt az új kormány megalakításáról Lettországban – jelentette be Valdis Dombrovskis kijelölt miniszterelnök Rigában tartott sajtóértekezletén.

A koalíciót Dombrovskis pártja, a jobboldali liberális Új Idő mellett a nacionalista Polgári Szövetség és három eddigi kormánypárt, a Haza és Szabadság Konzervatív Szövetsége, a magát hagyományos nemzeti pártként meghatározó Néppárt, valamint a Zöldek  és Földművesek Szövetsége alkotja.

A korábbi koalíciós partnerek közül egyedül az eddigi  miniszterelnök, Ivars Godmanis keresztény értékrendű pártja, a Lettország Első Pártja/Lett Út nem kap helyet az új kormányban.

Három kulcsfontosságú tárca a mostanáig ellenzékben lévő  jobboldali liberálisok irányítása alá kerül. A pénzügyminiszter várhatóan Einars Repse volt kormányfő, az Új Idő alapítója lesz. A  gazdasági tárca várományosa Artis Kampars, új belügyminiszterként  Linda Murniece neve merült fel.

A Haza és Szabadság Konzervatív Szövetsége öt minisztériumot  kap, feltehetően annak ellensúlyozásaként, hogy átengedte a  kormányfői posztot. Maris Riekstins külügyminiszter, Edgars Zalans  regionális fejlesztési miniszter és Ivars Eglitis egészségügyi  miniszter a helyén marad. A január közepén kitört rigai zavargások  kezelése miatt bírálatok kereszttüzébe került eddigi  belügyminiszter, Mareks Seglins viszont az igazságügyi miniszter  bársonyszékébe ül át.

A Zöldek és Földművesek Szövetsége négy minisztériumot kap, a  két nacionalista párt – a Néppárt és a Polgári Szövetség – pedig a  közlekedési, illetve a védelmi tárcát ellenőrzi majd.

Az öt kormánypártnak kényelmes, 64 mandátumos többsége van a 100  tagú parlamentben. Az előző jobbközép kabinet másfél hete kényszerült lemondásra a pénzügyi és gazdasági válság, valamint a kormánypártok közötti hatalmi harcok miatt. Az új kabinettől, amelyet a 37 éves Dombrovskis személyében egy volt pénzügyminiszter  vezet, mindenekelőtt azt várják, hogy megakadályozza a gazdasági válság mélyülését és a nehéz pénzügyi helyzet rosszabbra fordulását.  A 2,3 milliós EU-tagországban idén a gazdasági növekedés 12 százalékos visszaesésével számolnak, miközben a kabinetnek további  drasztikus megszorítási intézkedéseket kell végrehajtani azért, hogy  hozzájuthasson a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Unió és a  skandináv országok összesen 7,5 milliárd eurós mentőhiteléhez.

A gazdasági recesszió miatti népharag január közepén már odáig  fajult, hogy tüntetők megpróbálták megostromolni a parlamentet. Az  épületet védő rendőrökkel vívott összecsapásban több mint negyvenen  megsérültek. Ez volt a legsúlyosabb zavargás Lettországban azóta,  hogy a balti köztársaság 1991-ben kivált a Szovjetunióból és visszanyerte függetlenségét.