Plevneliev a Gallup közvélemény-kutató előzetes felmérése (exit pollja) szerint a szavazatok 55,3 százalékát kapta a választások vasárnapi második fordulójában. Ellenfele, a Bolgár Szocialista Párt nevében induló Ivajlo Kalfin, korábbi külügyminiszter 44,7 százalékot kapott.

Rosen Plevneliev, presidential candidate of Bulgaria's centre-right ruling GERB party, walks outside a booth at a polling station in Sofia October 30, 2011. Bulgaria's ruling centre-right GERB party is set to win a presidential election run-off on Sunday and strengthen Prime Minister Boiko Borisov's hand before general elections in 2013. Plevneliev won 40 percent of the vote in last week's first round, despite rallies against the Roma minority and corruption which highlighted problems facing the European Union's poorest country. REUTERS/Stoyan Nenov (BULGARIA - Tags: ELECTIONS POLITICS)

Plevnelievvel együtt alelnököt is választottak, aki szintén az eddigi jobbközép kormányból került ki. Margarita Popova addig a jobbközép kisebbségi kabinet igazságügyi minisztere volt. A múlt vasárnapi első fordulóban is mintegy tíz százalékkal vezetett a jobbközép Polgárok az európai Bulgáriáért (GERB) jelöltje. Vezetését megőrizte, annak ellenére, hogy a török és a muzulmán kisebbséget képviselő Mozgalom a jogokért és a szabadságért (DSZP) párt vezetője Ahmed Dogan arra szólította fel híveit, szavazzanak Kalfinra. A törökellenes indulatokra játszva Bojko Boriszov kormányfő a tegnapi döntést úgy állította be, hogy a szavazók közte és Dogan között választhatnak majd.

Sajátos, hogy az elnökválasztás előtt gyakorlatilag nem volt politikai vita az ország problémáiról, a gazdaság jelentős gondjairól, a hírhedt méretű korrupcióról. A miniszterelnök egyenesen megtiltotta emberének, hogy belemenjen a nyilvános megméretésbe, s az elnökválasztást egyfajta „társadalmi hűségpróbának” állította be.

A választás így megerősítette a jobbközép kormánykoalíciót és személyében Boriszov miniszterelnököt. Feltehetően korábbi saját jelöltjei helyett a GERB emberére szavazott az egyébként megosztott bolgár jobboldal és a szélsőjobboldal is. A részvétel meglehetősen magas volt, a jogosult 6,9 millió bolgár állampolgárnak több, mint a fele szavazott a meglehetősen szűk jogkörrel felruházott államfőre. A választások előtt Bulgáriát etnikai zavargások rázták meg: a szélsőjobboldal és az ultranacionalisták cigányellenes demonstrációkat szerveztek. Talán segítette a GERB jelöltjét, hogy a múlt héten végre úgy döntött az EU, hogy jövőre, ha korlátozottan is, de beengedi a Schengen-zónába Romániát és Bulgáriát is.