Jobbik: mérföldkő, rajta kis folttal
– A Jobbik nem mond le arról, hogy lakossági fórumon ismertesse politikáját a marosvásárhelyiekkel – szögezte le a lapunknak a marosvásárhelyi Jobbik Baráti Kör elnöke. Vitus Örs délután telefonon megerősítette: a Jobbik kihelyezett elnökségi ülését megtartották, de az estére tervezett lakossági fórum elmarad. – A rendezvényt megtartjuk, de nem ma este. Az időpontról pedig egyelőre nem beszéltünk – fűzte hozzá.
Szegedi Csanád jobbikos európai parlamenti képviselő február elején jelentette be, hogy „új mérföldkőhöz” érkeztünk. – A Jobbik ismét példát kíván mutatni a többi magyarországi pártnak, ennek szellemében most márciusban a párt „vezérkara”, az elnökség fog kihelyezett ülést tartani Székelyföldön, a marosvásárhelyi irodánkban – adta hírül honlapján az EP-képviselő. Az előző „mérföldkő” a marosvásárhelyi iroda megnyitása volt.
Felháborodást azonban nem annyira az elnökségi ülés váltott ki, hanem a tervezett lakossági fórum. – A szélsőséges csoportok és pártok egyre sűrűbb marosvásárhelyi jelenléte nem járul hozzá a város közösségének fejlődéséhez – szögezte le Smaranda Enache, a Pro Európa Liga elnöke. A magyarul is kiválóan beszélő egykori helsinki nagykövet már tavaly bejelentette, hogy a jövő évi választásokon Marosvásárhely polgármestere szeretne lenni. Célja: szülővárosát – a nagyjából fele-fele arányban magyar, illetve román Marosvásárhelyt – gazdag, interkulturális településsé alakítani. Most felszólította az egyházakat, civil szervezeteket és a sajtót, hogy emeljék fel szavukat a Jobbikéhoz hasonló rendezvények ellen. Egyúttal elmarasztalta a katolikus egyházat, amiért teret adott a lakossági fórumnak. A helyszín ugyanis a katolikus főesperesség tulajdonában lévő Deus Providebit Ház lett volna. A terembérleti engedélyt végül visszavonták.
Balczó Zoltán Jobbik-alelnök a romániai sajtónak nyilatkozva Marosvásárhelyen egyértelműen utalt arra, hogy valójában a Fidesz akadályozta meg a rendezvényt. Egyúttal hangsúlyozta, hogy a Jobbik volt az első magyarországi politikai alakulat, amely – már tavaly májusban – szorgalmazta a szavazati jog megadását a határon túli magyaroknak. Korábban a Jobbik közleményt adott ki, amelyben leszögezte: „A Jobbik az erdélyi magyarsággal az eddigiekhez hasonlóan jó kapcsolatot fog fenntartani, amelyet semmilyen külső szervezet nem befolyásolhat.”
A kapcsolat egyelőre meglehetősen gyér. A tavaly júniusban megnyílt képviselői irodát hetente legtöbb harmincan keresik fel, Vitus Örs szerint inkább jogi problémákkal. Amikor konkrét példát kérünk, ugyanazt az ingatlanperes ügyet hozza fel, amelyről lapunknak tavaly decemberben is beszámolt. Szavaiból az is kiderül, az európai parlamenti munka iránt nem érdeklődnek a betérők. De ha már kérdeztük: „csak gratulálnak Szegedi Csanád munkájához”. – A tevékenységünk inkább mozgalmi, nem annyira pártjellegű – mondja. Majd kérdésünkre helyesbít: „Egyáltalán nem pártjelleg. Minket a Jobbik iránti szimpátia hozott össze.” Mit fed a „mi”? – A tagok száma húsz-huszonöt, és erre épül egy nagyobb szimpatizánstábor, ami a százat súrolja.
