A vezető brit gazdasági-politikai folyóirat szerint a "romaellenes platformon" politizáló, "saját egyenruhás szárnyat"  fenntartó Jobbik, amely a zsidókat, valamint a homoszexuálisokat is  "ronda szavakkal illeti", a térség már létező szélsőséges erőinek  sorába állt be. A jelenség azt sugallta, hogy Kelet-Európában ismét  feltámadóban van a szélsőjobb.

A Szlovák Nemzeti Párt, amelynek vezetője, Ján Slota éles  magyarellenességéről ismert, 1990 óta - egy kivételével - mindegyik  szlovák parlamentben mandátumokat szerzett, 2006 óta pedig a  kormánynak is tagja. A bulgáriai Ataka, amely az ország török  lakosságát támadja, 2005 óta 10 százalékos szavazatarányt tudhat  magáénak - írta a The Economist. A lap szerint a Jobbik a harmadik  legnagyobb párt lehet a jövő tavaszi magyarországi választások után.
A térség más országaiban ugyanakkor visszaszorulóban van a  szélsőjobb: a Lengyel Családok Ligája nevű "idegengyűlölő  társaságot, amelynek ifjúsági szárnya antiszemitizmusáról ismert",  már 2007-ben "kiütötték" a parlamentből.

A magyarokat ostorozó irredenta Nagy Románia Párt, amelynek  vezetője 2000-ben a második helyen futott be az elnökválasztáson,  tavaly összes parlamenti helyét elvesztette, és a Jobbik egyenruhás  alakulatát is betiltották az idén.

Az Európai Parlament egyik szélsőjobboldali csoportja 2007-ben,  tízhavi belvillongás után felbomlott, miután a román tagok  kifogásolták, hogy az olaszok cigánynak nevezték őket. A balti  köztársaságokban, Csehországban és Szlovéniában pedig nincsenek is  nagy szélsőjobboldali pártok - mutatott rá a The Economist.

A folyóirat szerint a közép-európai szélsőjobb abban különbözik  nyugat-európai megfelelőjétől, hogy más ellenségeket választ  magának. A nyugati szélsőjobb erők a bevándorlók ostorozásából élnek, keleten azonban ősibb időkre visszanyúló viszályok  érvényesülnek: nemzetiségi kisebbségek, régi területi viták,  homoszexuálisok, külföldi pénzemberek és "természetesen a zsidók", a  romagyűlölet pedig meghatározó jelentőségű üggyé vált - áll a brit  hetilap írásában.

Az elemzés szerint a gazdasági bajokat mindenhol kiaknázzák; még  egy évtizednyi növekedés után is rengeteg a szegény és kiábrándult  ember. Sokan gondolnak vissza azokra az időkre, amikor az állam  megvédte őket a nyers piaci erőktől. Ez olyan szélsőjobbot  eredményez, amely az államosítást pártolja, és nem kedveli a piacot  - írta a pénteki The Economist.

A jelek szerint azonban a legnagyobb mozgásteret a szélsőjobbnak  a korrupció, a gyenge intézményrendszer nyújtja, valamint az, hogy a  nagy pártokban kevesen bíznak. A szélsőjobb lényege az  elitellenesség; a Jobbik és az Ataka "a centrista pártok  támogatásának összeomlásából nőtt ki" - fogalmaz a brit lap. Magyarországon a jobboldali sajtó hemzseg a kapitalistaellenes  összeesküvés-elméletektől, amelyek célpontjai a "kommunisták", a  liberálisok és esetenként a zsidók, a bolgár kormányfő pedig hazája  "emberanyagára" panaszkodott, a túl sok cigányra, törökre és  nyugdíjasra utalva - írta a The Economist.

A lap szerint a magyarellenes érzések sem csak a szélsőjobbra  korlátozódnak Romániában és Szlovákiában. Lehet, hogy az  inkompetencia lesz a szélsőjobboldal politikai végzete, ám némelyik elképzelése itt marad - fejeződik be a hetilap pénteki írása.