Barbie sem menti meg a lengyel baloldalt
Ellepték pénteken a tüntetők és a gyászolók a varsói elnöki palota környékét. Öt éve történt a lengyel történelem legdrámaibb légi katasztrófája a nyugat-oroszországi Szmolenszk repülőtere közelében. Mivel május 10-én Lengyelország elnököt választ, a szmolenszki tragédia – egyesek szerint merénylet – természetesen kampánykérdés.
A Varsó belvárosában felvonuló tömeg továbbra is úgy tartja: az elnöki Tu–154-es azért csapódott a földnek, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök és Donald Tusk akkori lengyel kormányfő megállapodott, hogy eltávolítja Lech Kaczynski elnököt. Igaz, hogy vele pusztult a politikai, katonai és kulturális elit sok képviselője és a katyni áldozatok leszármazottjainak egy csoportja is, de ez nem rendíti meg az összeesküvés-elmélet híveit. Az sem, hogy pár napja a pilóták beszélgetésének újabb részleteit hozták nyilvánosságra. Ebből kiderült, hogy tisztában voltak a rossz látási viszonyokkal, de egy azonosítatlan személy, feltehetően a légierő egyik tábornoka, a parancsnoki kabinban utasításokat adott nekik.
A 2010-es tragédia azért is főszereplő, mert Bronislaw Komorowskit (Polgári Platform, PO), akinek a támogatottsága 41 százalék körül mozog, ezt követően választották elnökké Jaroslaw Kaczynski (Jog és Igazságosság, PiS) ellenében. A néhai Lech Kaczynski elnök ikerfivére most nem indul, maga helyett egy európai parlamenti képviselőt állított. A 24 százalékos támogatottságú Andrzej Duda egyfajta „könnyített” PiS-kampányt folytat a nála sokkal esélyesebb Komorowski ellen, aki újabb ötéves mandátumra pályázik.
Magdalena Ogórek, a baloldal államfőjelöltje Alik Keplicz / MTI/AP |
A harmadik helyen Magdalena Ogórek, a szocialista SLD jelöltje áll hat százalékkal. Több kisebb párt és független politikus is megszerezte a jelöléshez szükséges aláírásokat, de az igazi küzdelem Komorowski és Duda között folyik. A szmolenszki tragédia értelmezése mellett legújabban az euró vált kampánytémává. Komorowski alapvetően európárti, de azért népszavazást rendezne a közös európai valuta bevezetéséről, ami Lengyelországban alkotmánymódosítást is feltételez. Duda, mivel pártja meglehetősen euroszkeptikus, az emberek félelmeire alapozva kampányol.
Magdalena Ogórek szép, fiatal és szőke. A történészdoktorátust szerzett fiatalasszonyt sok kommentátor nevezi igazságtalanul Barbie-nak. Felróják neki, hogy megjelenésével felkavarta ugyan a kampány unalmát, de ő sem segítette ki a leszálló ágban lévő lengyel baloldalt. Az elnökválasztás és a rákövetkező szejmválasztás azzal járhat, hogy az SLD, s vele a baloldal, egyszerűen eltűnik a lengyel közéletből. Mindkét vezető pártot a jobboldalhoz sorolják, de a PO mára egyértelműen centrumerővé lett.
Leváltak róla a keményvonalas jobboldali politikusok, miközben középbal személyiségeket is magához vonzott, és a programpontjaikat is magáévá tette. Határozott EU-pártisága is a lengyel politika baloldalához közelíti a liberális gazdaságpolitikát folytató Polgári Platformot. Az SLD régi politikusai – mint a pártelnök Leszek Miller – csak az idős embereket képesek megszólítani. A pártnak nincs mondanivalója az olyan mai problémákat illetően, mint a fiatalok elvándorlása, a regionális fejlődési különbségek, a nők és családok helyzete, az egyház túlhatalma. Ezekről a kérdésekről azonban a többi jelölt sem szól ebben a kampányban Lengyelországban.
Kiütheti a harmadik helyről Ogóreket az egyéni jelöltként induló Pawel Kukiz. Az ötvenegy éves férfi államigazgatás szakon végzett, ám a punkzenében híresült el, filmekben játszott, tévéműsort vezetett. Kukiz sziléziai helyi politikusként is ismert, s honlapján a térség elhagyott német sírkertjeivel és a mai ukrán–fehérorosz területen lévő lengyel temetőkkel foglalkozik. Fő programja az egyéni képviselői választókerületek bevezetése Lengyelországban, ahol most csak területi listák vannak. Hívei csaknem 200 ezer támogató aláírást gyűjtöttek.