Jaroszlavl: "Micsinálsz te ott?!"
A pilóták teljes párbeszéde nyilvánosságra került a jaroszlavli Lokomotiv játékosainak halálát okozó repülőgépszerencsétlenséget megelőző percekről. Az orosz vezetésű Államközi Légügyi Bizottság (MAK) állításait alátámasztva kiderül belőle, hogy a a baleset oka egy indokolatlan fékezés volt, és nem játszott közre műszaki hiba.
A repülőgép szeptember 7-én indult útnak az elsőosztályú hokiklub csaknem teljes állományával, a Kontinentális Jégkorongliga (KHL) minszki nyitómérkőzésére. A sikertelen felszállás során a gép a szükséges 1200 méter csaknem háromszorosát futotta – több száz méterrel elhagyva a betonpályát is – amikor végül felemelkedett, ám alig hat méter magasból a földnek csapódott, kettétört, egy része a közeli folyóba csúszott. Innen mentették ki a tragédia két túlélőjét: a játékos Alekszandr Galimovot és a fedélzeti mérnököt, Alekszandr Szizovot. Galimov néhány nappal később belehalt sérüléseibe, így az áldozatok száma 44-re emelkedett.
A tragédia okainak keresésekor a kezdetektől világos volt, hogy a gépre valamilyen, ismeretlen forrásból származó ellenerő hatott, amely miatt nem gyorsult megfelelően és nem álltak be a feszálláshoz szükséges paraméterek. Felmerült, hogy a pilóták valamelyike egyszerűen fékezett a felszálláskor, bár ezt a szakértők szinte lehetetlennek vélték. Ám úgy tűnik, ez történt.
A Komszmolszkaja Pravda lapjain megjelent teljes beszélgetésből tudható, hogy a pilóták kedélyes hangulatban, feszültség nélkül készülődtek a felszállásra, noha korábban felmerült, hogy a diszpécserek sürgették őket a a pálya mielőbbi elhagyására a városban tartandő nemzetközi fórum miatt, amelyre Dmitrij Medvegyev elnök is várható volt.
Ennek azonban nincs jele, a pilóták a szokásos rendben döntöttek a stabilizátor szögének beállításáról és arról, hogy nem "teljes", hanem "üres" (nominális) üzemmódban viszik a levegőbe a félig üres gépet, ami megfelelt a szokásosnak.
Fédélzeti mérnök: Paraméterek rendben. Sebesség 130...170...190...nominális
Kapitány: Emeljétek.
A gép azonban mégsem szakad el, a pilóta ekkor dönt a "teljes" üzemmódra állásról, a hirtelen váltás már jelzi, hogy érzékelték a zavart. Ez volt az utolsó pillanat, amikor még nagyobb gond nélkül dönthetett volna a felszállás megszakításáról. (Hogy erre nem került sor, talán magyarázatot adhat, hogy a kapitány a nemzetközi fórumra érkező magasrangú vendégek gépei elől nem akarta elfoglalni a pályát, de ilyen utasítást a földi irányítóktól nem kapott.)
Másodpilóta: Talán a stabilizátor áll alacsonyan.
Kapitány: Teljes üzemmód! Teljes üzemmód!
Fedélzeti mérnök: Sebesség 250.
Kapitány: Teljes üzemmód! Stabilizátor!
A kapitány ekkor – már az aszfaltcsíkot elhagyva, a szántóföldre kifutva – egy pillanatra mégis a leállásról határoz a gép adatai szerint, bár szóban erről nem rendelkezik. A fedélzeti mérnök megkezdte a gép lassítását.
Másodpilóta: Te meg micsinálsz ott?! - a jelek szerint a kiáltás a fedélzeti mérnöknek szólt, valószínűleg a gép lassítása miatt. A kapitány végül mégsem rendelkezik a leállásról, belátva hogy erre már csak a gép jelentős sérülésével – bár emberáldozatok nélkül – kerülhetne sor. Így mindent egy lapra téve folytatják a felszállást. Állítólag a zavart a hierarchia megbomlása is okozhatta: a 44 éves kapitánynál nagyobb tekintélye volt a 49 éves másodpilótának. Minden erővel a gép felemelésén dolgoznak, amihez ekkor már 65 kilogrammos nyomást kellett kifejteniük a kormány húzásakor.
Másodpilóta: Menj már a ****-ba! – az újabb kiáltás nyomán a fedélzeti mérnök növeli a gép teljesítményét. A gép 450 méterrel az aszfaltcsík után végül felemelkedik, hirtelen megszűnik az ellenerő, aminek forrását addig sem ismerték fel a pilóták, de az elszakadás a földtől már későn történt meg.
Másodpilóta: Andrjusa!
Kapitány: Vége! *****!
A hirtelen emelkedés után a gép a földbe csapódik.
Mára biztosnak tűnik, hogy a másodpilóta lába állt a féken, amit csak növelt akkor, amikor a kormányt nagy erővel magára húzva a padlóra nehezedett. Szakértők szerint ezt két érv támasztja alá: az egyik, hogy a másodpilótának nem Jak-42-esen, hanem Jak-40-esen volt nagyobb gyakorlata, azon a gépen pedig abban a pozícióban nem tud véletlenül a fékre lépni. A másik, hogy a férfinak a hivatalos orvosi bizottságtól eltitkolt betegsége volt, amit – mivel emiatt többé nem repülhetett volna – magánorvosnál igyekezett kezelni. Eszerint olyan izombetegségben szenvedett, amely miatt tompán érezte a végtagjait, eleinte a lábát, később a karját is. Az orvos olyan gyógyszert írt fel neki, amellyel semmiképp sem repülhetett volna. A férfi családja – köztük a légékísérőként sok közös utat megjárt felesége – vitatja, hogy Igor Zseveljov beteg lett volna. Tény azonban, hogy a vizsgálat a férfi vérében fenobarbitalt mutatott ki, amely az agyra hatva jelentősen lassítja a reflexeket.
