2012-ben 50 százalékkal nőtt a spanyol bevándorlók száma, csaknem 80 százalékkal a görögöké, és jelentősen növekedett a román és bolgár munkakeresők száma is. Mindez komoly terheket ró az iskolákra, ahol egyre nagyobb igény van német nyelvtanfolyamokra. Az iskolák vezetői máris panaszkodnak, hogy kevés a német nyelvtanár, és pénz sincs újabbakra.

De nemcsak az oktatásra, hanem a szociális ellátórendszerre és terheket róhat a bevándorlók megnövekedett száma. A héten precedensértékű per kezdődött Kasselban. A felperes, Lazarinka B. 2008-ban Bulgáriából érkezett, egy évig feketén dolgozott pincérnőként, majd terhes lett, ám élettársa szakított vele. Az asszony és gyermeke támogatás nélkül marad – hiába fordult a stuttgarti munkaügyi központhoz, és kérte a tartós munkanélkülieknek járó segélyt (Hartz IV). Azt a választ kapta, hogy ő erre nem jogosult, térjen haza Bulgáriába. Ám az asszony ügyvédje szerint – és ezzel a német ügyvédi kamara is egyetért – az elutasítás jogszerűtlen volt, mert a Hartz IV rászorultsági alapon jár.

A német kormány azonban előrelátó volt és az utóbbi években többször is módosította a vonatkozó törvényt: eszerint a munkát kereső külföldiek nem kérhetik azonnal, megérkezésük után a támogatást, mert akkor ezzel visszaélnének. Majd egyoldalúan kihátrált az 1954-ben aláírt, szociális és orvosi ellátásra vonatkozó európai egyezményből is, mondván, a szociális segély ennek nem része. Így ez 2011-től nem német uniós állampolgárnak nem is jár. Az ügy most a kasseli szövetségi szociális bíróság előtt van, és az ítéletnek messzemenő következményei lehetnek. A kormány bírálói szerint Berlin ezzel diszkriminálja a területén élő uniós állampolgárokat. Arról nem is beszélve, hogy a külföldön élő németeknek továbbra is jár ez a támogatás.